Székely Csaba: „Erdélyben két alternatív valóság létezik”

A POSZT-on szerepelt a szombathelyi Weöres Sándor Színház Vitéz Mihály című előadása. A szerzőt ez alkalomból kérdezte az Origo.

A drámapályázatot névadója születésének 100. évfordulójára hirdette meg a szombathelyi Weöres Sándor Színház 2013-ban. A kiíró elvárása volt, hogy a beadandó művek Weöres Sándor Testamentum című írásának szellemében szülessenek. A magyar színházi és irodalmi élet szaktekintélyeiből álló zsűri – Alexa Károly, Hamvai Kornél, Molnár Piroska, Nádasdy Ádám, Valló Péter – 173 jeligés pályamunka közül választotta ki a nyertest: Székely Csaba Vitéz Mihály című drámáját. 

A kérdésre, hogyan kapcsolódik a Testamentumhoz a Vitéz Mihály, Székely Csaba elmondta, a darab a Testamentum minden tételéhez kapcsolódni tud. „Weöres körülnéz, és azt látja, hogy a választott vezetőket mindenféle önző rögeszme és bosszúvágy hajtja, dúl az elnyomás, az emberek mégis képesek csukott szemmel követni őket. A darab megmutatja, hogy így volt ez Weöres előtt ötszáz évvel is, és valószínűleg ezután is így lesz” – tette hozzá. 

„Először is tudni kell azt, hogy Erdélyben két alternatív valóság létezik. Az egyikben Erdélyt, a román földet, századok óta magyar származású uralkodók bitorolják, de egyszer csak jön egy hős, és visszaszerzi a románoknak. Egyesíti a másik két román országgal, Havasalfölddel és Moldovával, és ezáltal ő lesz a román történelem legnagyobb uralkodója. Az iskolákban ezt a verziót tanítják A másik valóság szerint a Mohács után önálló résszé vált Erdély fejedelmeinek sora a 16. század végén hirtelen megszakad, mert otrombán odatolakszik egy havasalföldi jövevény, aki csellel és karddal megkaparintja az országot. Már ennyi is elég ahhoz, hogy érdekeljen a figura. Ki ő valójában? Hogyan került Erdély trónjára? Miért segítették őt a székelyek a magyarok ellen?” – teszi fel a kérdést Székely Csaba. 

Fotó: Rosta Tibor, MTI

Arra a felvetésre, hogy megsértődhet-e egy mai politikus, ha megnézi az előadást vagy elolvassa a darabot, Székely Csaba így felelt: „A magyarországi politikai élet annyira túl van a józan ész határain, hogy ezt racionálisan nehéz felmérni, de szerintem nem. Főleg, hogy a vezető politikusok nem is néznek előadásokat. De ha néznének is, nem hinném, hogy bárki magára ismerne. Ahhoz az önkritikának egy olyan szintjén kellene lenni, ahol a politikai elit most éppen nincs".

A POSZT körüli botrányról így fogalmazott: „Azt, hogy Csáki Juditot lassan már a télikabátjából is kitúrják, finoman szólva nem tudom kitörő örömmel fogadni. Ennek ellenére a bojkottot nagyon rossz lépésnek tartom, mert azokkal toltak ki a legjobban, akik a legkevésbé érdemlik meg: művészekkel, akik hónapokig keményen dolgoztak egy-egy előadáson. Beválogatják őket az ország legnagyobb színházi fesztiváljára, eljönnek learatni a munkájuk gyümölcsét, és azzal kell szembesülniük, hogy ezt az élményt elveszik tőlük. Mert a szakma vagy hallgat, vagy ricsajt csap, vagy fenyegetőzik, de mindenképpen önmagára figyel. Ahelyett, hogy a művészeté lenne a főszerep, legalább erre a pár nyamvadt napra".

Székely Csaba szerint így biztosan nincs értelme a POSZT-nak, valószínűleg már évek óta nincs. „Én minden évben több helyről meghallgatom, hogy de gyenge idén a versenyprogram. Mert két társaságból válogatták, pfű, nagyon gyenge, X. Y.-ék is csak azért kerültek be, mert. Akkor ezek után örüljek, hogy benne vagyunk? Ha meg nyerünk valamit, akkor azt hallgatom, hogy a két színházi társaság szépen kiegyezett, mert az előadásunk nem volt olyan veszélyes meg provokatív, mint X. Y. előadása, aki nem nyert, vagy meg se hívták, és hát ezért nyertünk. Ami azért szarul esik, mert én úgy gondolom, hogy veszélyes és provokatív vagyok. De akkor most mondogassam, hogy bocs, de szerintem merész voltam? Ez hülyén hangzik, nem? Na, én ezt a minden évben átélt kellemetlenséget ezúton is köszönöm szépen annak, aki kitalálta, hogy legyen két külön színházi társaság” – mondta a drámaíró. 

A teljes interjú itt olvasható.