A Miskolci Operafesztivállal együttműködésben mutatta be az Operettszínház Zsótér Sándor rendezésében az Egy anya történetét június 12-én a Miskolci Nemzeti Színházban. A darab ősztől a Zeneakadémián lesz látható.
Míg a társulat egyik fele a múlt héten Münchenben, a 100 éves Csárdáskirálynő turné nyitó előadásaival lépett fel a német közönség előtt, addig Miskolcon az Operettszínház hat másik szólistája mutatkozott meg a 15 éves Operafesztiválon, az Egy anya története című darab bemutatásával.
A Beney Zsuzsa költőnő librettójával, Hans Christian Andersen, dán mesemondó műve nyomán, Fekete Gyula zenéjével létrejött opera, megrendítő történet az anya-gyerek kapcsolatról, egy Requiem-dráma, mely dallamos, modern népoperai kompozícióban.
Frankó Tünde, Dolhai Attila, Lukács Anita, Langer Soma, Nádasi Veronika mellett Blazsó Domonkos, a Zeneakadémia opera tanszakos hallgatójának előadásában, Balassa Krisztián vezényletével, a Miskolci Nemzeti Színház zenekarának közreműködésével a mű először volt látható a Bartók Plusz Operafesztivál keretein belül.
A darab az utolsó pillanatban helyszínt váltott és a szabadtéri színpadról a Miskolci Nemzeti Színház nagyszínpadára költözött, ez azonban nem befolyásolta az egyfelvonásos mű sikerét. Kesselyák Gergely, a fesztivál igazgatója megnyitó beszédében kiemelte, mennyire fontos, hogy 15 éve létezhet egy ilyen rendezvény, az Egy anya története pedig a tizenötödik olyan kortárs előadás, melynek a létrejöttét az Operafesztivál segítette.
Az Operettszínházban hagyomány, hogy operát is bemutatnak. A teátrumnak vállalt küldetése kortárs, irodalmi alapú művek beemelése a repertoárba, ebbe pedig jól illeszkedik Andersen meséje és Fekete Gyula zenéje. A művön, mint azt a szerző kiemelte, hosszú évekig dolgoztak. Számára nincs nagyobb öröm annál, minthogy a Fesztivál és a Budapesti Operettszínház vállalta az opera bemutatását. Az pedig, hogy a szerző a nézőtéren ülhet, miközben munkája a színpadon életre kel, plusz élményt jelent a közreműködőknek, alkotóknak is.
"Számtalan mesét átolvastam, mire Andersen története a kezembe akadt. Ott becsuktam minden más kötetet, mert tudtam, hogy megtaláltam a legjobbat. Ehhez a darabhoz nagyon jól illik, hogy az operai képzettségű hangok mellett egy másfajta énektechnika, színpadi jelenlét is beépül. Fantasztikus élmény volt az Operettszínház művészeivel dolgozni. Ilyenkor egy szerző, miközben saját művét nézi, csak félig él, mert annyira izgul. Várja, hogy az valósuljon meg, amire gondolt, reméli, hogy minden úgy történik majd, ahogyan kell és a közönség jól reagál. Nagy örömmel töltött el, hogy a végén így tapsoltak a nézők. Ez egy tíz éves darab, amit többször és többen próbáltunk ajánlgatni, hogy színpadra kerüljön, de egy pech sorozatnak köszönhetően ez eddig nem valósult meg. Hálás vagyok Kerényi Miklós Gábor művészeti vezetőnek és a Budapesti Operettszínháznak, hogy lehetőséget adott a bemutatásra" - mondta a premier után Fekete Gyula.
A díszletek Ambrus Mária, míg a jelmezek Benedek Mária munkáját dicsérik. Az előadás koreográfusa, Ladányi Andrea táncművész, rendezője a Kossuth-díjas Zsótér Sándor. Mindannyian először dolgoztak a Budapesti Operettszínházban.
"Meglepetés volt, hogy tíz éves munkánknak hálót adott az Operettszínház vezetősége. Azt gondolom, hogy a színészek és a munkatársaim ugyanúgy szerették ezt az egészet, mint ahogyan mi. Nagyon mély szeretet érzek feléjük, mert ők nem konvencionálisak. Olyan fajta szeretet ez, ami munka alatt jön létre. Az állhatatosság, a kitartás és a kedvesség, amivel odaadták magukat ennek a munkának valóban fontos nekem" - fejtette ki Zsótér Sándor.
Együttműködésben a Zeneakadémiával az előadás repertoárra kerül és november 6-tól a Solti György Kamarateremben lesz megtekinthető.
Forrás: Budapesti Operettszínház