Könyves Kálmánt idézi az idei Koronázási Ünnepi Játékok

A Budapesti Történeti Múzeum gótikus terme és a Magyar Nemzeti Galéria Kupolatere után idén a Várkert Bazárban tartották a Koronázási Ünnepi Játékok, a Musica Sacra, a Székesfehérvári Királyi Napok országos sajtótájékoztatóját.

 

Az először 2013-ban – hagyományteremtő szándékkal – megrendezett Koronázási Ünnepi Játékok a nagyszabású, tízezrek által látott óriásbábos felvonulásokkal, a történelmi belvárost átszelő, mozgó képregényes időutazásra csábító Fény utcákkal, István, majd László királyok életének, koronázásának felelevenítésével egy csapásra belopta magát az emberek szívébe. 2015. augusztus 15. és 17. között a 920 éve Székesfehérváron megkoronázott Könyves Kálmán uralkodását idézik meg.

 

kuj 2015 gyongyosi timea 1

Fotó: Gyöngyösi Tímea

 

Az elmúlt két produkció után Szikora János, a Vörösmarty Színház igazgatója, a Koronázási szertartásjáték rendezője kapott néhány gondolkodóba ejtő visszajelzést, ezért a sajtótájékoztatón kifejtette, miért fontos bemutatni a koronázásokat. „A szertartásjáték egyik főszereplője maga a korona. A korona, amely egy világviszonylatban egyedülálló, kultikus tárgy. Európa egyik legrégibb épen maradt koronája a miénk. Szimbólumrendszerében, asztromitikus összefüggéseiben olyan fantasztikus bonyolultságot jelent, amelynek a megfejtése, mint egy különleges kód, valószínűleg még várat magára. Olyan országban élünk, melynek történelemkönyvéből lapokat téptek ki, vagy hamisítottak meg. Van egy morális felelőssége az embernek” - mondta a direktor.

 

Könyves Kálmán, noha elődei, Szent István és Szent László alakja érdemtelenül árnyékba borítják, beletartozik a nagy uralkodók névsorába.

A Koronázási szertartásjátékkal megpróbáljuk királyainkat kicsit közelebb hozni az emberekhez – folytatta a rendező. – A koronázásnak mindig két arca volt, egy szakrális és egy profán. A királyt fölszentelték, fejére tették a koronát, de tartozott hozzá egy óriási örömünnep is. Úgy gondoltuk, hogy amikor Koronázási Ünnepi Játékokat hozunk létre Székesfehérváron, ebben az ősi, magyar koronázóvárosban, akkor valamiképpen ennek az ünnepnek a kétarcúságát is meg kell mutatnunk. Napközben a középkori élet rekonstruálásával tesszük ezt, este a szertartásjátékkal és a Fény utcával, amik mindig az aktuális királyhoz kapcsolódnak.

 

kuj 2015 gyongyosi timea 3

Fotó: Gyöngyösi Tímea

 

Könyves Kálmán figuráját Egyed Attila, a Vörösmarty Színház művésze alakítja. Álmos herceg, a király nagy ellenlábasa, Lábodi Ádám lesz. Nagy szerelmét, korán elhunyt első feleségét Tasnády-Sáhi Noémi, a nagyváradi Szigligeti Színház művésznője játssza majd. A kikapós második feleség megszemélyesítője Kerkay Rita, fehérvári színésznő lesz. A szertartásjáték a megkoronázandó királyról szól, de színészi értelemben a főszereplő a mindenkori koronázó érsek, hiszen ő az, aki celebrálja a liturgiát. Tavaly Blaskó Péter, idén Mihályi Győző kapta ezt a feladatot. A „szerepcserével” a szertartások mesterét, a közönséget segítő, eligazító mesélőt krónikásként Blaskó Péter alakítja. Az alkotóstáb nem változik: a dramaturg Matuz János, a jelmeztervező Kovács Yvette Alida, a látványtervező Szendrényi Éva, a zeneszerző Horváth Károly, a koreográfus Horváth Csaba.

 

Blaskó Péter idén is örömmel fogadta a felkérést: „Tavaly a koronázó érseket játszottam, de az előadás első részében a gyerekeknek meséltem László legendáiból részleteket, amik megelevenedtek, tehát nem idegen számomra a szerep. Úgy gondolom, hogy a Koronázási Ünnepi Játékok Székesfehérváron egy gyönyörűséges találmány. Sok éve játszom szabadtéri játékokon, de ennyire a városhoz kötődő, ennyire ide tartozó, Székesfehérvárra kitalált és megvalósított játékban még nem volt részem. Ehhez kell az a szakrális tér, az az atmoszféra, amibe már a szent királyok sírja közelében megelevenedő szertartásjáték próbáin is belekerülünk. Magánemberként és színészként egyaránt különös élmény, hogy ennek részese lehetek” - mondta a színművész.

 

Mihályi Győző állandó szereplőként harmadszor vesz részt a produkcióban. „Két alkalommal a szertartásmestert játszottam. Én úgy fejtettem meg a szerepét, hogy ő egy hírvivő, egy magyarázó, aki a mai kor emberét egy kicsit közelebb hozza a szertartásjátékhoz. Narrálja, előkészíti és kommentálja a színpadon történteket, beavatja a nézőket az éppen folyó cselekménybe. Idén, a nagy elődök, Tordy Géza és Blaskó Péter után, a koronázó érsek szerepére készülök. Komoly elemzői, színészi, rendezői munka van benne, nagyon sok energiát fektetnek bele a résztvevők. Az érdeklődés is nagyon nagy a szertartásjáték iránt, előfordult, hogy a tervezetten túl még egy előadást kellett hirdetnünk, mert minden jegy elkelt. Nagy sikerrel játszottuk” - számolt bhe Mihályi Győző.

 

kuj 2015 gyongyosi timea 6

Fotó: Gyöngyösi Tímea

 

Musica Sacra

 

Nem csak a Koronázási Ünnepi Játékok miatt érdemes ellátogatni Székesfehérvárra. Az államalapításunk ünnepe köré szervezett tíznapos rendezvénysorozaton mindenki talál kedvére való programot. Az augusztus 18-i Musica Sacra – Puccini: Messa di Gloria igazi kuriózum a komolyzene kedvelőinek. Ifjabb Major István, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar igazgatója ismertette a program összeállításának szempontjait: „A bazilika falait szeretnénk felépíteni a művészetek által. A zenével arra törekszünk, hogy mi is hozzájáruljunk a sorozat emelkedett hangulatához. Nagy kihívás ekkora színpadon ennyi ember előtt komolyzenét, szakrális zenét játszani. Puccini leginkább operáiról ismert, de fiatal korában alapvetően egyházi zenét komponált. A 19. századi olasz egyházi zenét már általánosságban az opera hangvétele és dallamvilága hatja át. Bízunk benne, hogy a lágy, olasz melódiák mindenkinek kellemes perceket okoznak majd. A bevezető, a Preludio Sinfonico zenekari szám, ezt a Requiem hatperces misetétele követi. Az est fő műsorszáma a Messa di Gloria.”

 

A közreműködők névsora itt is izgalmas. Az est világhírű, olasz karmestere ifjabb Carlo Ponti lesz. A két énekes szólista szintén a világ operaszínpadait járja: Kálmándy Mihály bariton és László Boldizsár tenorista. Puccini dallamai az Alba Regia Szimfonikus Zenekar és az Egyesített kórus kíséretében zengik be a Koronázó teret. A zenei igazgató Drahos Béla.

 

Zarándoklat és néptáncfesztivál

 

Az augusztus 20-ai Fehérvári királyok menete egy páratlan történelmi, hagyományőrző felvonulás az egyenként is művészeti alkotásnak számító, tizenhárom darabos Árpád-házi óriásbáb-gyűjteménnyel, az Alba Regia Táncegyüttes őket kísérő kétszáz fiatal néptáncosával és Kárpát-medence legkiválóbb néptáncegyütteseivel. A zarándoklatot ünnepi közgyűlés követi, majd a határon túli táncegyüttesek a Táncra Magyar esten az emberiség legegyetemesebb nyelvén, zenével és tánccal emlékeznek a múltra, s köszöntik a vendégeket. Az ünnepséget este látványos tűzijáték zárja. A jubiláló XX. Nemzetközi Néptáncfesztivál belvárosi táncszigetekkel, folkestekkel, izgalmas gasztronómiai utazásokkal, gyermekfoglalkozásokkal és egy különleges fesztivál ligettel koronázza meg a Székesfehérvári Királyi Napokat augusztus 19. és 23. között.

 

Forrás: Vörösmarty Színház