Hogy kezdődött a POSZT? - Egy film ad választ

A YouTube-on elérhetővé vált egy film, amely arra ad választ, milyen is volt az első POSZT 2001-ben.

 

 

"Amikor a magot elveted, még nem látszik. Valóban sokmindenen vastag a smink ebben a pillanatban, mert nem tudunk kimondani dolgokat." (részlet Forgách András nyilatkozatából)

 

Részlet egy 2012-es tudósításból: "Vidnyánszky Attila tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a tavalyi POSZT előtt a Vidéki Színházak Igazgatóinak Egyesülete azt a döntést hozta, ha nem történik változás a POSZT tulajdonosi szerkezetében és szervezésében, úgy a vidéki színházak bojkottálni fogják a fesztivált. Újra kell tehát mindent gondolni, s tudomásul kell venni, hogy néhány kritikus eredeti szakmai feladata mellett/helyett kultúrpolitizál, ők ezért nem akartak kritikust látni a válogatók között. A két személy kiválasztása konszenzus alapján történt: mind a két szervezet javasolt olyan személyt, akit a másik is el tudott fogadni. A döntés mögött józanság húzódik meg: mindenki belátta, hogy a POSZT-nak valóban Pécsett kell maradnia, s közösen kellett arra törekedni, hogy ez ne bomoljon fel".

 

 

 

Az összeállítást Sólyom András filmrendező készítette, aki a következő POSZT válogatója Kiss B. Attila operaénekessel együtt.

 

A videóból kiderül, mit gondoltak az első POSZT résztvevői a fesztivál jelentőségéről és milyen előadások vettek részt a fesztivál versenyprogramjában.

 

"Én azt hiszem, hogy a POSZT létrejötte olyan mérföldkő lehet a magyar színházi életben, amelyiktől egy új időszámítás kezdődhet. Ez pimaszul hangzik, de valójában itt olyan gyengéd figyelemmel, megértéssel nézhetjük egymás munkáit - ez a beszélgetésekből is kiderül -, hogy az "érted aggódom" szólam erősödhet és talán az egész szakma munkáját meg fogja változtatni" - fogalmazott a fesztivál korább igazgatója, Jordán Tamás.

 

poszttt2

A 15. POSZTra 2015 júniusában került sor. A fesztiválról szóló híreinket itt elérhetik.

 

A film riportere, Koltai Tamás kritikus többek közt Forgách Andrást is kérdezi a szakma helyzetéről. Az író-rendező akkor úgy nyilatkozott: "Sajnos még nem tudjuk a privát és a nem privát közötti határt megvonni. A művészetben és az életben is az egyenesség a legjobb dolog, tehát a kimondott szó, ami nem sért és nem gyilkol. De kemény érdekek mentén történik ez a szókimondás vagy ki nem mondás - ez egy kulturális-történelmi probléma Magyarországon, ami messzire vezet. Itt csak reménykedni lehet Csehov módján, aki megrajzolja figuráit, de nem mondja meg, mi fog történni velük 100 év múlva".