Hegedűs D. Géza: "Erőm teljében vagyok"

A Kossuth- díjas színész, egyetemi docens a Nők Lapjának nyilatkozott. Lapszemle.

"Erőm teljében vagyok hatvankét évesen, és a világ olyan feladatokat kínál, amelyekben örömömet lelem. Ha örömteliek a munkáid, sokat bírsz, ráadásul újratermelődik az energiád" - mesélte Hegedűs D. Géza, aki elárulta, hosszú évek során alakult ki az a szokása, hogy hatra érkezik a színházba - de nem megy be a büfébe, nem is beszélget, hanem átveszi a szerepét. 

"Azt szoktam mondani, hogy a közönség morális immuninjekciót kap a színházban. Ezért tiszta boldogság, ha érzem, örömet szerzek, és megnevettetem a nézőket, de az is hasznos, ha szörnyű emberek bőrébe bújhatok - hatalommániás uralkodó vagyok, vagy a megtestesült gonoszság, mint Az ünnep című darabban -, mert a nézőtéren ülők megbizonyosodnak arról, hogy e figurához képest az ő alapértékeik tisztességesek. És micsoda öröm, hogy az egyetemi tanítványaimmal együtt előadhatom az Ódry Színpadon a számtalan erkölcsi kérdést felvető Athéni Timont! 1987 óta tanítok, amiből én is töltekezem, bár ez éppúgy teljes embert kíván, mint a színházi munkáim. Emiatt alakult ki az életritmusom: minden nap fél kilenckor kezdek az egyetemen, ha próba van, átmegyek a színházba tízre, délután visszajövök a Vas utcába, este pedig előadás. Kora reggel indulok, este tízre érek haza. Fegyelmezetten kell szerveznem a napjaimat, hogy életem összes szerepének megfeleljek" - vallotta a színész.

Annak kapcsán, hogy mindig ilyen fegyelmezetten, tudatosan élt-e, elmondta: "Dosztojevszkij regényeiben az őrültségeket elkövető, különös hősök kivétel nélkül fiatalok. Raszkolnyikov, Miskin, nem sorolom. Szélsőséges szenvedélyek, szeretet, gyűlölet, versengés, hiúság, esendőség, önsorsrontás. Én is megéltem a fiatalság őrületeit, de amikor döntéshelyzetbe kerültem - mi, mit ér meg, hogyan éljek, mire áldozzak időt -, feltehetően nem döntöttem rosszul. Eszembe jut az ókori delphoi jósda homlokzatának felirata: "Ismerd meg magad!" Hiszen ahhoz, hogy megteremtsd a felnőtt-önmagad, tudnod kell, ki vagy, miből gazdálkodhatsz. Ha én eddig jól gazdálkodtam, azt annak köszönhetem, hogy megismertem a genetikai és szociális örökségemet meg a szerzett tulajdonságaimat. Az önismeret harmóniát szül, és szerepet játszik abban, hogy jókedvűen, energiával telve kezdem a reggeleket, még akkor is, ha az előző nap mondjuk, "döglött" volt, és sok minden nem sikerült. Kern Andris szokta mondogatni, hogy nem érti, mi a fenétől vagyok már megint jó hangulatban" - fogalmazott Hegedűs D. Géza, aki szerint hosszú tanulási folyamat eredményeként veszi tudomásul az ember a pályán, hogy van, akinek tetszik, van, akinek nem. "Idő kell annak felismeréséhez, hogy csak a munkád segítségével tudod megvédeni magad" - tette hozzá.

"Néha gondolok arra, hogy kevesebb van hátra, mint amennyi megtörtént már velem. Emiatt igyekszem, és sietek, mint a kertem madarai. Annyiféle feladat, felkérés, kihívás vár még! Persze az is eszembe jut időnként, hogy remélhetőleg minőségi lesz az életem. Végig. Tudom magamról, hogy szükségem van teljesítményre és sikerre, ez később sem lesz másképp. Jelzem, az is teljesítmény, ha elkerekezem Szentendrére, ott eszem egy lángost, aztán hazatekerek. Az is teljesítmény, siker és öröm lesz, ha nyáron végre rendet teremtek a hatalmas, de bizony kaotikus könyvtáramban. Ezt már régóta tervezem.

 (...) Camus Pestisében - több mint ötvenszer adtam már elő a Házi Színpadon - van egy zseniális mondat: "Az értelmetlen szánalom fárasztó". Azaz nem érdemes általában aggódni és szánakozni, hiszen csak úgy tudsz segíteni, jobbítani, ha legalább a magad közegében - abban a körben, ahol az életedet éled - megpróbálsz világosságot és rendet teremteni. Ezt én rengeteg munkával próbálom teljesíteni" - nyilatkozta a színész.