Július 3-án debütál a Szegedi Szabadtéri Játékokon Verdi Az álarcosbál című operája. Sólya Ádám koreográfust a Délmagyarország kérdezte.
A szegedi születésű koreográfus, Sólya Ádám 8 évesen kezdett jégtáncolni, majd 15 évesen beválogatták az olimpiai junior válogatott keret tagjai közé, ahol nemzetközi versenyeken bajnoki címeket szerzett. 19 évesen a Magyar Táncművészeti Főiskola klasszikus balett és modern tánc szakos tanulója lett. Ekkor érezte, hogy a tánc és a színház sokkal közelebb áll hozzá, mint a műkorcsolya. A jégtáncot abbahagyva beindult táncművészeti karrierje, amellyel párhuzamosan színjátszást és éneket tanult. 6 éve él Belgiumban, ahol a táncművészeti tevékenység mellett musicaleket, operetteket koreografál, a belga olimpiai válogatott koreográfusa, valamint nemzetközi egyéni korcsolyázó koreográfusként és technikai specialistaként dolgozik.
Fotó: Kuklis István, delmagyar.hu
A Délmagyarországnak elmondta, pár hónapja kapott egy telefont a Szegedi Szabadtéri Játékoktól, felkérték Az álarcosbál koreografálására. "Eleinte nem is hittem el, kerestem a kandi kamerát, mert rengeteg tehetséges koreográfust ismerek Magyarországon" – mesélte Sólya Ádám. Az előadás specialitása, hogy a mű klasszikus báli jelenetében nem balett-, hanem jégtáncosok szerepelnek. A darab tartalmaz hagyományos táncos részeket is, így olyan komplex koreográfust igényel, aki mindkét világot ismeri és képes koordinálni.
A koreográfus szerint minden egyes jelenetnek meglesz a maga pikantériája, amit a világon nem sok helyen láthattunk eddig, pláne az opera műfajában. A speciális báli kép, amelyben a színpad két perc alatt tükörjéggé változik, az 5 méteres báltermi csillár, a Swarovski-kristályok csillogása igéző látvánnyal kecsegtet, és másik két jelenet is egészen speciális lesz.
Sólya Ádám elárulta, kedves emlék fűzi a darab sztárművészéhez, az olimpiai és világbajnok műkorcsolyázónő Katarina Witthez. Fiatal jégtáncos korában egy berlini próbán személyesen látta a német legendát, aki inspiráció szempontjából mindig fontos szerepet töltött be az életében. "Ledermedtem, tátott szájjal álltam a palánk mellett, és nem akartam dolgozni, nem mertem megmozdulni" – mesélte a koreográfus. Elmondása alapján a művésznő a közös munka során nagyon készséges és nyitott, örömmel fogad minden javaslatot. Napi levelezésben és telefonos kapcsolatban vannak, így könnyen és gördülékenyen lehet vele dolgozni.
A teljes interjú itt olvasható.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.