A falu rossza - Znamenák István ismét Kőszegen rendez

Znamenák István a tavaly nyáron Kőszegen bemutatott Vízkereszt, vagy bánom is én után, most egy Tóth Ede-történetet rendez.

A föbb szerepeket Pál András, Epres Attila, Szilágyi Csenge és Gazsó György alakítják.

Ajánló a darab elé:

„Nincs ilyen szív több a kerek világon!” – ezt a falu rossza, Göndör Sándor mondja, de hogy kire, az a nagy titka a zenés-táncos-vidám-szerelmes történetünknek. Van itt minden, lövöldözés, vízbeugrás, félreértés, ármány és szerelem – mindehhez Kőszeg közkedvelt színészei, akik táncolnak és énekelnek is a népszerű Somogy zenekar közreműködésével. A falu rossza először éppen 140 éve került színre Blaha Lujza és Újházi Ede főszereplésével a közönség viharos tetszése mellett. És a viharos tetszés újra fenyegetően közeleg! 

Znamenák István rendező a műről:

„A népszínmű a magyar drámairodalom különös mostohagyermeke. A közönség többnyire szereti, a kritika fanyalog - de az utóbbi évtizedek izgalmasan kigondolt előadásai átértékelték az erről való gondolkodást. Mert nemcsak a magyar színjátékhagyomány elegyítésével jellemzően zenés-táncos szórakoztató műfajról van szó, hanem arról, hogy ennek a keretei közt is épp úgy lehet beszélni hűségről, szerelemről, barátságról, a mindennapi életet befolyásoló kérdésekről. S bár a tematikája látszólag a paraszti világ idealizált ábrázolására, falusi életképek és magánéleti szenvedélyek dramatizálására szűkült, ennél sokkal több van benne: bárki beleélheti magát ebbe a világba, hisz az emberi viselkedések mozgatórugói nem változnak semmilyen térben, semmilyen időben.

A mű születésekor a parasztságra és a vidéki életre, mint egzotikumra nézett a városi népesség. Így falusi jellege ellenére nem véletlenül vált épp a városi szórakoztatás népszerű műfajává a 19. század utolsó harmadában. A műfaj Budapesten saját kőszínházat is kapott a Népszínház 1875-ös megnyitásával. A kor kedvelt szerzői közé tartozott Tóth Ede, különösen a szintén 1875-ben íródott A falu rosszá-val. A mi előadásunk elsősorban arra törekszik, hogy megtartva a népszínmű drámai vonalát, ennek a fonákját is megmutassa, hogy a helyzetek, szereplők igazságát ne eltorzítva ábrázolja, ne egysíkúan, sematikusan. Emellett az eredeti műzene helyett igazi népzenét illesztünk be a Somogy zenekar segítségével, akik gyakorlott színpadi zenészként jól tudják, hogyan kell klasszikus műbe integrálni autentikus népzenét. Az előadás látványvilága is ezt a koncepciót követi - nem múzeumi népviseletben lesznek a szereplők, hanem a jellemüket, szándékukat a mai néző számára is érthetően megmutató ruhákban, állandó munkatársunk, Cselényi Nóra tervei szerint. A szöveget is ehhez a gondolathoz igazítjuk Lőkös Ildikó segítségével: minimális változtatással igyekszünk közelebb hozni hozzánk."

Az alkotók szavaival - A Szombathelyi Tv riportja:

Epres Attila: színész
"Van egy apa, aki úgy érzi, hogy a lánya is és a nevelt lánya is valami súlyos bonyodalomba keveredett, a falu rossza miatt, a Göndör Sándor miatt, aki egy ilyen állandóan berzenkedő, balhézó, bulizó, éjszaka jeleneteket rendező ember a kocsmában és az utcán. “

Feledi Gáspár fia, Lajos, a nevelt lányt, Bátki Tercsit készül eljegyezni. A lány korábban a falu rossza, Göndör Sándor parasztlegény szerelme volt, aki a szakításba nem tud belenyugodni, és ebből lesz a baj.

Szilágyi Csenge: Színész
“Én ezt a Sándort, ezt szerintem szerettem, de mégis az van, hogy én a Feledi Lajoshoz megyek hozzá feleségül és neki szülök gyereket. Ezért van ez a nagy csete-paté. És ő, ulajdonképp arra jutottam, jogy szerettem én őt, csak jött egy jobb.”

A történet egy kis közösség forrongó hétköznapjait mutatja be. A mondanivalója pedig örökérvényű.

Znamenák István: rendező
“Ez a darab ráadásul arról is szól, hogy az ítélkezés az nem is nagyon pontos. Legyen az egy közösségi ítélet, akkor sem biztos, hogy az jogos és pontos, és ez nagyon kegyetlen tud lenni, még egy ilyen kicsi közösség is, mint egy ilyen falu, sőt, azt hiszem, hogy még durvábban tud működni, mint mondjuk egy város. ”

A Kőszegi Várszínház repertoárja attól is izgalmas, hogy olyan darabok kerülnek elő, amiket máshol ritkán játszanak, és mivel a társulat tagjai is minden évben mások, az éppen játszó színészek számára is öröm egy-egy találkozás.

Pogány Judit: színész
“Én mindig drukkolok, hogy vajon kellek-e Kőszegen? És megmondom őszintén, hogy nagyon féltékeny vagyok, mikor nem. Tehát eljövök azért megnézni, tavaly is voltam, de nagyon féltékeny voltam, pláne, mikor elmesélték, hogy ez micsoda klassz nyár volt, tavaly, és akkor nem értettem, itt sem voltam, miért volt ez olyan klassz?"

A falu rossza című darab végén persze mindenki megtalálja az igaz szerelmet. A komédiát a kőszegi Várszínház színpadán  összesen 7 alkalommal láthatja a közönség.

Forrás: Szombathely TV

A FALU ROSSZA

Szereposztás:

FELEDI GÁSPÁR, gazdag falusi földmívelő - EPRES ATTILA
LAJOS - NOVKOV MÁTÉ E.H.
BORISKA - VARGA LILI E.H.
BÁTKI TERCSI, árva, Feledi Gáspár gyámsága alatt - SZILÁGYI CSENGE
GÖNDÖR SÁNDOR, a falu rossza - PÁL ANDRÁS 
FINUM RÓZSI, menyecske - HÁMORI GABRIELLA
GONOSZ PISTA, bakter - GAZSÓ GYÖRGY 
GONOSZNÉ - POGÁNY JUDIT 
A "MAKKHETES" KORCSMÁROS - KOVÁCS ZSOLT 
A "MAKKHETES" KORCSMÁROS NEJE - BÁNFALVI ESZTER 
ÁDUS, vén cimbalmos - NÉMEDI ÁRPÁD 

Zenészek: GYÖRGY-HORVÁTH LÁSZLÓ, CSÍKVÁR GÁBOR, SEBESI TAMÁS,
BÁRÁNY TAMÁS

Továbbá: Dékány Barna e.h., Jéger Zsombor e.h., Pálya Pompónia e.h.

Díszlet: ZNAMENÁK ISTVÁN
Jelmez: CSELÉNYI NÓRA
Dramaturg: LŐKÖS ILDIKÓ
Zene: NÉMEDI ÁRPÁD
Hang, fény: KEHI RICHÁRD 
Kellék: KÓSI GÁBOR
Súgó: KISS SZILVIA
Ügyelő: SZILASI ATTILA
Öltöztető: SZŐKE JULIKA
A rendező munkatársa: HERPAI RITA
Rendezte: ZNAMENÁK ISTVÁN

Bemutató: július 9.

További előadások: Július 10.-11. (esőnap július 12.), Július 14.-15. (esőnap 16.), Július 17.-18.-19. (esőnap július 20.)