Szirtes Tamás levélben értesült arról, hogy cikk jelent meg a Madách Színházról a jövőre 70. éve megjelenő bolgár színházi magazinban, a „Teatar”-ban. Bár a szerző nem szakmabeli, ám musical- és Madách Színház-rajongó.
„ A Madách Színház ma olyan színvonalú produkciókat állít színpadra, hogy a Broadway-jel és a West Enddel is felveheti a versenyt” – írja Georgi Markov, aki szakmáját tekintve jogász és eddig leginkább jogi, politikai témájú cikkei jelentek meg. Markov családi okok miatt gyakran jár Magyarországra, látogatásai alkalmával pedig, amikor csak tud, ellátogat a Madách Színház valamelyik előadására. Az eddig látottak olyan mély benyomást tettek rá, hogy tollat ragadott és a cikket írt a teátrum musical-sikereiről. Az írást az egyik legpatinásabb bolgár kulturális folyóirat, a „Teatar” publikálta – „Andrew Lloyd Webber magyarországi színháza” címmel.
A cikkben a szerző felidézi a kezdeteket, a legendás Macskák előadást, amellyel a Madách Színház tulajdonképpen elindult a zenés színház irányába; a fordulópontot jelentő musical-sikert, Az Operaház Fantomját, mint ahogyan kitér arra is, hogy Szirtes Tamás és a Madách Színház művészei, alkotói évtizedek óta élvezik Andrew Lloyd Webber bizalmát, sőt barátságát.
A Webber-darabok közül a bolgár olvasó megismerkedhet többek közt a Volt egy csapat magyarországi bemutatójának történetével és a József és a színes, szélesvásznú álomkabát sikerével is. A cikkben a szerző a produkciók szereplő színészekről, alkotókról is elismerően ír, akik nélkül többek közt a Webber-musicalek és más, nemzetközi szintű darabok, mint a Mary Poppins vagy a Mamma Mia! sem lehettek volna ilyen sikeresek Magyarországon.
Georgi Markov legutóbbi Madách-élménye természetesen a Mamma Mia! volt, amivel a cikkét is zárja. Markov nem beszél magyarul, ám a lányával lefordíttatta a nemrég megjelent „A Fantomtól a Mamma Mia!-ig – A Madách Színház titikai” című könyvet, amely később forrásként szolgált cikke megírásához, amelyet a Teatar szerkesztői méltónak találtak arra, hogy publikálják a magazin legutóbbi számában.
A Teatar, amelynek első száma még 1893-ban jelent meg, mai formájában pedig 1946 óta létezik, negyedéves kiadvány, amely nem csak a bolgár színházi életet követi nyomon ajánlókkal, interjúkkal, elemzésekkel, kritikákkal, hanem a külföldi színházi kultúrát is igyekszik bemutatni a bolgár olvasók számára, többek közt egy-egy nemzetközileg is elismert alkotónak, művésznek szentelt tematikus számmal.
Kodova Michaela / Színház.hu
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.