Tizenöt évesen jegyszedőként dolgozott a New York-i Metropolitan Operaházban, most immár tizedik éve az intézmény főigazgatója. Peter Gelbet tartalmi partnerünk, a Fidelio kérdezte.
"1970-ben tizenhét éves voltam, akkor fejeztem be a középiskolát, és úgy döntöttem, nem megyek azonnal egyetemre, inkább dolgozni szeretnék. Első munkahelyemnek a Metropolitan Operaházat nevezhetem: itt tizenöt éves koromtól félállásban dolgoztam jegyszedőként, első igazi főállásomat azonban Hurok cégénél töltöttem be. (...) New York-i vagyok, itt születtem Manhattanben, itt nőttem fel, gyerekkoromban két metrómegállónyira laktunk a Metropolitan Operaháztól. Mindig nagyon izgalmasnak találtam a színházat, a zenét, és New Yorkot mint kulturális központot. Számomra a Met mindennek a legfontosabb megtestesítője volt, Amerika legnagyobb operaháza, ahol bámulatos módon találkozik a színház, a zene, a tánc és az ének. Az előadóművészeteknek ez az összekapcsolódása már gyerekként is lenyűgözött, és lenyűgöz a mai napig." - mesélte Peter Gelb.
A direktor elmondta: a Metropolitant különlegessé teszi történelme és hírneve, hiszen olyan karmesterek vezényeltek itt, mint Arturo Toscanini vagy Gustav Mahler, olyan énekesek léptek fel, mint Caruso. "A 20. század első felében a legnagyobb művészek még hajóval érkeztek New Yorkba, és itt maradtak az egész szezonra. Emellett a Met mindig élen járt a legújabb technológia alkalmazásában is, ami szintén vonzotta ide a művészeket. A nyolcvan évvel ezelőtt indult rádióközvetítések a korábbinál jóval szélesebb közönséget értek el. A nyolcvanas években, amikor a Met médiaosztályán foglalkoztam különböző televíziós programok gyártásával, a rádióközvetítéseket kiterjesztettük Európára is, később ez lett a mintája annak a HD közvetítési modellnek, amellyel újabban olyan nagy sikereket aratunk" - számolt be Peter Gelb.
A Met vezetője rámutatott: olyan korban élünk, amikor az amerikai és az európai iskolákban is mind kevesebb hangsúly esik a művészetek, és mind több a technológia és az üzleti tudnivalók oktatására. "A technológia természetesen nagyon fontos, de a művészetre is szükségünk van! A művészeti nevelés hiánya az Egyesült Államokban az egész társadalmat érintő, komoly probléma, és meglátásom szerint a Metropolitannek ki kell vennie a részét a helyzet megoldásából, és oktatási célzattal is használni a pozíciójából adódó, illetve az új digitális módszerek kínálta lehetőségeket. Kezdettől fogva törekszem új nézők megnyerésére, ami nem könnyű feladat, mert az opera jóval nagyobb intellektuális erőfeszítést igényel a közönség részéről, mint egy rövidebb zenedarab, mondjuk egy popszám meghallgatása. Az operához intellektus kell, hajlandóság arra, hogy rászánjuk az időt, hiszen egy darab jóval hosszabb az átlagos mai show-műsoroknál. A mi felelősségünk ösztönzővé és izgalmassá tenni ezt a műfajt mindazzal, amit a színpadon és azon kívül csinálunk" - fejtette ki a Metropolitan igazgatója.
A teljes interjú a Fidelio.hu-n olvasható.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.