Megkezdődtek a világhírű kecskeméti szőlész-borász, Mathiász János életéről szóló operett próbái a kecskeméti Katona József Színházban. A Borban az él az élet című produkciót bérleten kívüli előadásként, Cseke Péter rendezésében és Barta Dóra koreográfiájával láthatja a közönség október 17-étől a Nagyszínházban.
Németh Virág dramaturg Borban él az élet című darabja a múlt század fordulóján játszódik. A helyszín Katonatelep, ahol Mathiász János arra keresi a választ, hogyan lehetne megálljt parancsolni az ország szőlőskertjeit pusztító filoxéra-járványnak. A hírnévvel mit sem törődő tudós férfinak azonban családi problémáira is megoldást kell találnia.
"A külföldiek általában három híres magyart ismernek: Puskás Öcsit, Kodály Zoltánt és Mathiász Jánost" – mondta az olvasópróbán Cseke Péter, az előadás rendezője.
Mathiász munkásságát itthon és külföldön is elismerték: több mint 3700 szőlőfajtát nemesített, amelyek közül 50-60-at ma is termesztenek. Uralkodók és a nagypolitika meghatározó figurái versengtek érte, s eredményeit sok helyen a magyarsággal eredményeiként említik. Igazán kijárt már neki egy saját történet, hogy méltó emléket állítson e kornak és e vidéknek, és nem utolsósorban magának az embernek.
A darabot olyan bordalok tarkítják, melyeket szintén ismernek a világon mindenhol. Felcsendül többek között a Csak egy cseppet ittam..., a Délibábos Hortobágyon..., az Egy kis itóka, ha bennem van..., az Úgy szeretek részeg lenni..., és más ismert operett-sláger társaságában nemzetünk egyik leghíresebb operarészlete, a Bánk bán Bordala is.
Az előadás szereplői: Egyházi Géza, Károly Katalin, Hajdú Melinda, Dobó Enikő, Aradi Imre, Ferencz Bálint, Kiss Zoltán, Váry Károly, Puskás Gyula, valamint a Kecskemét City Balett táncosai.
Jelmeztervező: Gyarmati Dóra, zenei vezető: Károly Katalin, koreográfus Barta Dóra. A darab rendezője: Cseke Péter.
A történetről:
Kecskemét, Katonatelep a múlt század fordulóján. Itt éldegél a világhírű borász és szőlőnemesítő, Mathiász János és családja. A hírnévvel mit sem törődő, visszahúzódó férfi csak a munkájának él. Neki köszönhetően sikerül megálljt parancsolni az országban pusztító filoxéra-járványnak, valamint szőlőfajtáinak köszönhetően helyreállítani a szőlőtermesztést. A főhős azonban nemcsak az ország, hanem a család problémáira is igyekszik megoldást találni.
A lánya szerelmes. A vincellérje szintén. Ők szerencsére egymásba, de ez titok. A vendége is szerelmes, az említett lányba – csakhogy az a lány mégsem az a lány. Mert az a másik lány is szerelmes a vendégbe, de ő ugye nem a lánya, hanem a cselédje. Akibe János szomszédja szerelmes, viszonzottan. Vagy mégsem, majd meglátják. Kuszák már a szálak? Mázli, hogy János átlátja, követi és alakítja a történetet, különben minden balul sülne el – úgy, mint a pisztoly a párbajban.
A valós személyek sorát felvonultató, századfordulós történet tehát hagyományos köntösbe bújt. Felbukkan benne Mathiászon és családján kívül számos további figura a magyarság történetéből; ugyanakkor a képzelet szülöttei ők is, hiszen az operett mese, az álmok és a szórakoztatás eszköze, és csak „mellékesen" kordokumentum.
Forrás: Kecskeméti Katona József Színház
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.