Kétnapos táncszínházi workshopot szervez szeptember első napjaiban a Csokonai Színház. A már ismerős, (2009-ben Debrecenben fellépő) főként koreográfusokból és táncosokból álló Tumulus-projekt két tagja érkezik Franciaországból.
A műhelymunka során a koreográfusok az eltáncolt mozdulat és a szöveg viszonyára helyezik a hangsúlyt. „Mi késztet engem a táncra?” „Hogyan fejezhető ki mozdulaton keresztül egy érzelemmel töltött impulzus?” Ezekre, és ehhez hasonló kérdésekre keresik a választ a résztvevők improvizációs feladatokon és kompozíciókat létrehozó gyakorlatokon keresztül, hogy a munka végére eljuthassanak a saját, lényükből fakadó személyes táncukig.
A két nap során a résztvevők mindkét koreográfussal dolgoznak, majd a második nap végén sor kerül egy rövid, házi bemutatóra.
Időpont: 2015. szeptember 8. és 9.
Koreográfusok: Sophie Bocquet és Andrea Sitter
A Tumulus magyarul annyit tesz, hogy „földhalom”. 2008 nyara óta létező, olyan aszimmetrikus kapcsolódásokból álló kollektív próbálkozás, mely művészi és emberi interakciók létrehozására törekszik.
A Tumulus olyan eltökélt és aktív művészeket fog össze, akik szeretnek új dolgokkal találkozni és igyekeznek a világukat minden természetű közönséggel megosztani. Céljuk, hogy Közép-Európa és Franciaország között élettel teli kapcsolatot alakítsanak ki.
Tumulus (definíció): síkságon elterülő, az elmúlt néhány ezer év során készült szerény méretű földhalom. Felkapaszkodunk rá; akár azért, hogy meggyógyuljunk, akár azért, hogy figyelmeztetésként vagy örömünkben egy jelet küldjünk a távolban lévő másiknak.
ANDREA SITTER
Ötéves kora óta táncosnő, majd később hegedűművész, színésznő, költő és performer. Klasszikus táncot Münchenben, kortárs táncot pedig Carolyn Carlson, Mathilde Monnier, Pina Bausch és Francois Verret mellett tanult. A kollektív munka híve. Előszeretettel vesz részt olyan projektekben, melyekben a művészi formák sokszínűsége, hibriditása jelenik meg, ahol több művészeti ág alkotói dolgozhatnak együtt.
SOPHIE BOCQUET (ejtsd: boké)
A La Rochelle-i balettintézetben tanult klasszikus táncot, majd különböző táncszínházi társulatokban dolgozott. Színházban szerzett, meghatározó élmények révén került kortárs színpadi szövegek közelébe, melyek arra inspirálták, hogy maga írja saját darabjai szövegét. Munkáiban a hangsúlyt a szavak és a tánc közti határmezsgye feltérképezésére helyezi.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.