Lehet-e színházból propaganda? - Kultúrtörténeti programsorozat az OSZK-ban

Propaganda a XX. században indít fél éven át tartó, irodalmi-kultúrtörténeti programsorozatot szeptember 17-től az Országos Széchényi Könyvtár.

Irodalmi-kultúrtörténeti sorozat az OSZK-ban

Az OSZK ötödik éve rendezi meg KönyvTÁRlat című irodalmi-kultúrtörténeti sorozatát, melynek idei tematikus évada a 20. századi propagandáról szól. Az érdeklődők minden hónapban egy-egy neves szakértő előadását hallhatják, amelyet a témát további árnyalatokkal gazdagító színházi est, koncert, performansz vagy egyéb művészeti produkció követ - tudatta az MTI-vel csütörtökön az OSZK.
    

Mint közölték, minden esthez a könyvtár gyűjteményéből válogatott, csak ezeken a napokon látható minitárlatokat is rendeznek, melyekben igazi ritkaságokból összeállított csemegéket mutatnak meg.
    

A nyolc estből álló sorozat Kepes András újságíró, író, egyetemi tanár A propaganda anatómiája című előadásával kezdődik szeptember 17-én, majd a további tematikus esteken Vörös Boldizsár, Takács Róbert és Kun Miklós történészek, Tomka Ferenc teológus, Jákfalvi Magdolna színháztörténész, a Színház- és Filmművészeti Egyetem egyetemi tanára., Réz András filmesztéta és Kádár Judit irodalomtörténész mutatják be a háborús, a "vörös", az egyházi, a kádári propaganda jellemzőit, a film és a színház befolyásoló vagy éppen ellenpropaganda erejét, a karikatúrát, valamint a nőt mint a propaganda célját és eszközét.

A propagandáról:

A propaganda bizonyos nézetek elterjesztésére, részben azok védelmére szolgál, és – közvetetten vagy nyíltan, például a cenzúra által – szoros kapcsolatban áll a világnézeti és esztétikai ízlésformálással, a művészeti és oktatási kánonok kérdéskörével is. Minden képletes kánon a maga értékelvét kívánja továbbhagyományozandó eszmeként, fennkölt minőségként tárgyiasított formában továbbadni.

A propaganda megszületésének, első időszakának a késő középkort és a kora újkort tekinthetjük, amikor egyrészt létrejött egy korábbinál szélesebb világi értelmiségi réteg, másrészt megjelent a könyvnyomtatás, mint az egyik legmeghatározóbb szellemi technológia. A nyomtatott röplapok, pamfletek és az első újságok révén tömegek véleményének formálása vált lehetővé. Ekkortól, s főképp majd a 20. század legelejétől beszélhetünk a modern propaganda igazi térnyeréséről, mind ideológiai, mind kereskedelmi propaganda szintjén, amikor a nyomtatás (könyv-, sajtó- és kereskedelmi plakát!) mellett a tömegkommunikáció új eszközeit is felhasználják.

Politika, művészet, média, kereskedelem – a különböző propagandatípusok és eszközök egyaránt az érzelmek, személyes érdekek, vagy éppen a közösségi félelemre való rájátszás révén érik el céljukat. Van-e kiút? Maradhatunk-e függetlenek? „Észre sem vesszük, hogy álmaink és vágyaink, hiúságunk és félelmeink sebezhetővé, kiszolgáltatottá tesznek bennünket. Politikusok, hittérítők és üzletemberek évezredek óta tudják, amit mi persze körömszakadtig tagadunk, hogy viselkedésünket nem a józan ész, hanem az érzelmek irányítják”  – mondja Kepes András újságíró, író, egyetemi tanár, akinek évadnyitó előadásával indítjuk útjára sorozatunkat. Megkíséreljük átfogóan feltárni A propaganda anatómiájá-t, áttekintve, hogyan alakultak az évszázadok során, melyek a propaganda, a meggyőzés taktikái, és hogyan védekezhetünk ellenük? Ezekre a kérdésekre keresve a választ, széles spektrumú, globális folyamatoknak az elemző bemutatására vállalkozik tehát idei tematikus sorozatunk nyolc izgalmas est keretében, a rendelkezésre álló időkeret határai miatt a propaganda 20. századi jelenségeinek vizsgálatára fókuszálva.

Az estek tematikái és a felkért előadók:

2015. szeptember 17.  
A propaganda anatómiája – Kepes András egyetemi tanár, Táncsics Mihály-díjas és Pulitzer-emlékdíjas újságíró, a Budapesti Metropolitan Főiskola Művészeti Tanácsának elnöke

2015. október 15.
Propaganda az első világháborútól 1945-ig – Vörös Boldizsár, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos munkatársa, a történelemtudomány kandidátusa

2015. november 12.
A sztálini propaganda módosulásai – Kun Miklós Széchenyi-díjas történész, Szovjetunió- és Oroszország-szakértő, a Károli Gáspár Református Egyetem professzora, a Kremlinológiai Intézet vezetője

2015. december 3.
Egyház és propaganda – Tomka Ferenc dr. teol. katolikus lelkipásztor, egyetemi tanár, PPKE Hittudományi Kar, Sapientia Teológiai Főiskola

2016. január 21.
„Cinkos akkusztika” – színház, irodalom és cenzúra – Jákfalvi Magdolna, dramaturg, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára

2016. február 18.
Film és ideológia – Réz András filmesztéta, filmtörténész, szak- és műfordító, forgatókönyvíró, drámaíró és reklámszakember

2015. március 17.
„Otthonod az uradé?” – nő és propaganda – Kádár Judit irodalomtörténész, kritikus, a Nyugat-magyarországi Egyetem oktatója

2015. április 14.
Lúdas Matyi a rendszer szolgálatában – Takács Róbert történész, a Politikatörténeti alapítvány és Politikatörténeti Intézet tudományos munkatársa

Ebben az évadban a tematikus estek kapcsolódnak továbbá az október közepén megnyíló,Propaganda az I. világháború idején című nagykiállításunk koncepciójához, lehetőséget nyújtva a kiállítás által megfogalmazott felvetések továbbgondolására is.

Az évadot terveink szerint tavasztól további estek folytatják a tömegkommunikáció befolyásoló erejéről, a mai, világháló adta kihívásokról és akadályokról, eszközökről és célokról, többek közt közösségi portálok pszichológiai hatásfolyamatainak vizsgálatával.

Az estekre a belépés az NKA támogatásnak köszönhetően ingyenes!