Pozsgai Zsolt A szűz és a szörny című tragikomédiájának bemutatásával ünnepli a Békéscsabai Jókai Színház a magyar dráma napját hétfőn.
Pozsgai Zsolt, a darab írója és rendezője elmondta: dramaturgként sokat dolgozott már a békéscsabai színházban, látta tanoncból felnőni, meghatározó művésszé válni a darabban játszó színészeket, ilyen értelemben "szívében hazahozta" a darabot.
Bár a valós eseményeken alapuló tragikomédiát többször bemutatták már, rendezőként még sosem jegyezte a művet Pozsgai Zsolt, aki nagyon örül, hogy "amit a zsigereiben érzett írás közben, most saját maga fordíthatja le a színházi nyelvre". Hangsúlyozta: a realitásábrázolás helyett a mesemondásra helyezte a hangsúlyt, amit erősítenek a díszletek és a megégett arcú főszereplő fejét borító maszk is.
"Én szeretem, ha az emberek mesét kapnak, mert ma, amikor ennyiféle bajunk van a világgal, talán nem baj, hogy a felnőtteknek is van egy menekülési útvonal. Mondjuk ez egy véres, felnőtteknek szóló mese lesz" - fogalmazott. A most íródó színdarabok véleménye szerint szomorú, pesszimista történetek, ő pedig szeret optimista hangot megütni. "Egy mesének mindig lehet jó a vége" - mondta.
Hozzátette: idén Indiában hasonló feldolgozásban mutatták be a darabot és ott is "vette a közönség a történetet, lényegtelen volt, hogy a sztori Budapesten játszódik".
Pozsgai Zsolt az MTI-nek elárulta: bengáli után lefordították a darabot norvég nyelvre is, az Origo Filmstúdió pedig filmet szeretne forgatni a történetből, amelyhez most készül a forgatókönyv.
A szűz és a szörnyet szeptember 21-én, a magyar dráma napján mutatják be, ez a darab lesz a Békéscsabai Jókai Színház idei évadának második premierje. Ezzel kapcsolatban Pozsgai Zsolt elmondta: fájóan kevés kortárs darabot játszanak a színházak, országszerte egysíkúvá, hasonlóvá váltak a repertoárok. Véleménye szerint ez addig nem is fog változni, amíg a fővárosban létre nem jön egy kifejezetten kortárs magyar darabokat játszó színház.
A szűz és a szörny írásához az a hír adta az ötletet, amikor 1995-ben a rendőrség lecsapott egy alvilági figurára, aki régen bujkált egy nyolcadik kerületi lakásban, mert egy balatoni rablásnál megégett az arca. A történet az alvilági Herceg és egy Erdélyből érkezett fiatal lány - aki nem a szörnyet látja a megégett arcú férfiban - szerelméről szól.
A darabban Bartus Gyula, Kovács Frigyes, Csomós Lajos, Kovács Ágnes és Kovács Edit játszanak.
Forrás: MTI