Orbán János Dénes A magyar Faust című tragikomédiájával ünnepli fennállásának 150 éves jubileumát a debreceni Csokonai Színház. A darab premierje 2015. október 2-án, a díszelőadás október 7-én 19 órától lesz.
A szerzőről
gazi debreceni mítosz lép színpadra. Orbán János Dénes az erdélyi irodalom fenegyerekeként vonult be a köztudatba. Az immáron negyvenes éveit taposó író és költő 2004-ben a magyar Nemzeti Színháztól kapott elismerést A magyar Faust című drámájáért. A Csokonai Színház a 2015/2016-os, jubileumi évadban ennek a darabnak a színpadra vitelét tűzte ki célul − nem véletlenül: a mű Debrecen méltán híres és neves professzorának, Hatvani Istvánnak állít emléket. A fiatal alkotó alapos és pontos kutatómunkát végezve írta meg a drámaszöveget, a Debreceni Református Kollégium XVIII. századi hagyományai és szokásai ugyanúgy fellelhetőek benne, mint Hatvani István életútjának különleges fordulatai.
Orbán János Dénes művében az ördögfiakat, garabonciás diákokat, varázslatokat, mágiát emlegető ironikus-humoros történetek megkapó gördülékenységgel kapcsolódnak a fausti probléma köré: Hatvani szerteágazó tudását az ördöggel kötött alkunak köszönheti. Ez természetesen csak fikció (ráadásul úgy alakul a történet, hogy a professzor végül túljár Mefisztó eszén), ám kiváló alkalmat ad arra, hogy az emberi élet nagy és fajsúlyos kérdései, sorstragédiának is beillő események, valamint az apró-cseprő gondok és örömök egyetlen műbe foglaltassanak.
A fotók a nyílt próbán készültek, fotó: Máthé András
A darabról
A színjáték címlapján az erdélyi irodalom fenegyerekeként elhíresült fiatal szerző Jókai Mórt idézi:
„Ne csak a németek dicsekedjenek vele, hogy volt nekik olyan hatalmas emberük, mint dr. Faust, akit életében tenyerén hordozott, halála után pedig pokolra vitt az ördög, ami elég szép kitüntetés: más szegény ember a saját lábán jár oda. Nekünk is volt ilyen kitünő emberünk, akinek hírét ma is emlegeti minden ember Debrecenben: doktor Hatvani István.”
Bár a Faust-monda nyomai Magyarországon már a XVI. századtól felbukkannak a parasztság szájhagyományában, a „magyar Faust” elnevezés Hatvani István debreceni professzor nevéhez kötődik.
A XVIII. században élt Hatvani amellett, hogy teológiát és orvostant tanult Bázelben, majd Leidenben, kiemelkedő matematikai és fizikai ismeretekkel rendelkezett. A tehetséges fiatal tudósnak professzori állást kínált fel több külföldi egyetem is, ő mégis a Debreceni Református Kollégium matematikai, fizikai és vegytani tanszékét választotta. A kísérleti oktatás egyik legjelentősebb hazai úttörője harminchét évig volt a neves debreceni intézmény tanára. Bemutatott kísérletei az újdonság erejével hatottak – sokan bűvészt is láttak benne – és legendás hírnevet szereztek neki. Személye körül már röviddel halála után bűbájos tudományáról és az ördöggel kötött szerződéséről szóló anekdoták és ironikus történetek keringtek.
Orbán János Dénes művében Hatvani professzor Kelet-Közép-Európa nagy tudású és sajátosan magyar stílű Faustjaként megköti ugyan az alkut Mefisztóval, de a lelkét nem adja el; „belévesztünk az emberi tudatba” – mondja Lucifer a darab végén.
A nyakas magyar Faust és Mefisztó szellemi birkózása pokolfajzatok és angyalok, boszorkányok, szellemek, garabonciások és cívispolgárok közt játszódik a mennyben és a pokolban, Bázelben és Pozsonyban, de főleg Debrecenben, 1749-ben és 1786-ban.
Beszámoló a nyílt próbáról - Részlet:
Az 1984 óta minden évben szeptember 21-én ünneplendő Magyar Dráma Napjára a debreceni Csokonai Színház az alkalomhoz illő, méltó eseménnyel készült, amelyet akár kettős ünnepként is felfoghatunk: az amúgy is jubiláló, az egész évadot a 150 éves fennállása köré szervező színház ezt a jeles napot az első premierje, A magyar Faust nyílt próbájával tette emlékezetessé.
A kettős ünnep két, egymással szorosan összefüggő részből állt. 17 órától Lőrincz Zsuzsa dramaturg a darab írójával, Orbán János Dénessel, a rendezőjével, Árkosi Árpáddal, a zeneszerzőjével, Könczei Árpáddal, a koreográfusával, Katona Gáborral, valamint a dráma két főszerepét, Hatvani professzort és Mefisztót játszó színészével, Mészáros Tiborral és Mercs Jánossal a darabról és a próbafolyamatról beszélgetett. Lőrincz Zsuzsa a felvezetőjében ismertette a darabot ihlető alapkoncepciót: azt, hogy a Faust-monda Magyarországon nem Goethe Faustjára, hanem sokkal inkább a német népkönyvek epizódjaira, illetve hiedelemmondák változataira épült. Ez a monda nálunk eredeti mondaként már a 16. századtól felbukkant. Magyarországon több személyhez kötődött, például Csokonai Vitéz Mihályhoz is, de a legtöbbször Hatvani István professzorhoz kapcsolták, akiről számos legenda terjedt. Arany János verset írt róla, Jókai Mór az És mégis mozog a föld című regényében, illetve A magyar Faust című humoros elbeszélésében dolgozta fel az alakját. A nagy mesemondónk szerint ő volt az egyetlen kálvinista ördög. Mikszáth Kálmán pedig novellát írt róla. Hatvani a Debreceni Református Kollégium elvégzése után Bázelbe utazott, teológiát, majd orvostant tanult, aztán pedig Leidenbe ment, ahol matematikai, fizikai, kémiai, botanikai előadásokat hallgatott. Több külföldi egyetem ajánlott állást neki, de ő hazajött, Debrecent választotta. Harminchét évig volt a Kollégium tanára. Könyvtárigazgatóként, lelkészként és orvosként is működött. Csillagászati megfigyelő is volt, ő tekinthető az első balneológusnak. Fizikai és kémiai kísérletei szokatlanságai adtak okot arra, hogy diákjai feltételezzék: az ördöggel cimborál.
Orbán darabjában Hatvani megköti ugyan az alkut Mefisztóval, de a lelkét nem adja el. A darab magja a makacs, kálvinista professzor és Mefisztó csatája. A műben szerepel egy játék, amely játéknak tétje maga az ember: vajon mi történik vele, ha ördögi tudást kap a kezébe, képes-e ember maradni, vagy Isten hatalmára tör? Ezzel kezdődik az emberiség 666 emberöltőn át tartó megkísértése, amelynek Hatvani az utolsó láncszeme. A professzor azonban felismeri a játékot, és nem engedi, hogy bábként rángassák. A szabad akarat jogán visszaperli az életét. A felvilágosodás, az ember öntudatra ébredése jelenik meg a személyében.
Lőrincz Zsuzsa a beszélgetés során a mű szerzőjétől azt kérdezte, hogy mi érdekelte igazán ebben a témakörben. Orbán János Dénes nem hazudtolta meg önmagát, most is egy mondával kezdte, mely szerint volt nekünk egy humanista költőnk, Budai Parmenius István, akiről ő a Búbocska című művében már megemlékezett, és aki az 1500-as évek végén Amerika partjainál fulladt vízbe, azt követően, hogy az ördöggel beszélgetett. Mégpedig nem másról, mint Pannóniáról. Vagyis lehetséges, hogy az ördöggel cimborálás mondakörét is mi, magyarok találtuk ki. S akkor Parmenius az ős Faust, Hatvani pedig csak a második Faustunk. Orbán bevallotta, hogy Jókai novellája ihlette, s mindig is nagyon izgatta az ördögök, boszorkányok, garabonciások, ördögfiókák világa. Megtudtuk tőle, hogy ez a drámája egy nagyobb koncepció részét képezi, mert drámai költeményt szeretne írni belőle. Itt bemutatandó darabja tehát ennek a drámai költeménynek a színpadi elővázlata.
Árkosi Árpád ehhez azt fűzte hozzá, hogy a teremtett világgal, és a teremtőhöz közeli szellemvilággal való párbeszéd az, ami őt ebben a műben rendezőként foglalkoztatja. Hisz a magyar drámairodalomban Az ember tragédiáján kívül nincs olyan alkotás, amely ezzel a világgal foglalkozna. S mivel Madách művéhez rendezőként már volt szerencséje, ezen a darabon keresztül is azt kívánja megvizsgálni, mit lehet a mai világunkban egy ilyen témával kezdeni. Orbán művében egy újabb magyar változatát látja a misztériumjátékunknak, démonikus játékunknak.
A fotók a nyílt próbán készültek, fotó: Máthé András
A magyar Faust
Tragikomédia 2 részben
Hatvani István Mészáros Tibor
Az Úr Miske László Jászai-díjas
Lucifer Varga Klári
Mefisztó Mercs János
Mária (Hatvani szerelme) Szakács Hajnalka
Tök Ász Jámbor József
Makk Ász Garay Nagy Tamás
Veres Ász Mészáros Ibolya e.h.
Zöld Ász Bakota Árpád
Első garabonciás/Búbocska/Tessedik Sámuel Papp István
Második garabonciás /Flóra/Naszályi Pál Hunor
Harmadik garabonciás /Jobbffy/Fazekas Mihály Janka Barnabás
Nátha, pokolfajzat Nánási Brigitta e.h.
Rüh, pokolfajzat Zeck Júlia m.v.
Kankó, pokolfajzat Szanyi Sarolta
Bernoulli professzor Csikos Sándor Jászai-díjas, Érdemes Művész
Örzse, fogadósné / Bartháné Majzik Edit Jászai-díjas
Bartha Dánielfy Zsolt
Csatári István Diószeghy Iván m.v.
Bóta deák/ Balffy/Pokolfajzat Rózsa László e.h.
Debreceni polgár/Mária férje/Az Ember Steuer Tibor
Gergőke, (Mária kisfia) Danka Balázs
Debreceni polgárasszony/ Szép Heléna/ Pokolfajzat Vékony Anna m.v.
Játékmester Gáll Levente
Diák Váradi Gergő
Debreceni polgár/Arkangyal Nagy Olivér m.v.
Debreceni polgárasszonyok, Szép Helénák Deák Emőke, Kuczmog Klaudia, Törő Ildikó, Nagy Kíra, Pintér Timea
Debreceni polgárok Kun Tibor, Udvarhelyi Péter, Kerékgyártó Csaba, Bene Koppány
A Református Kollégium diákjai Kulcs Dávid, Tar Dániel, Oláh Béla, Varga Ádám, Váradi Gergő, Seprényi Ádám, Gáll Levente, Mercs Máté, Baditz Dávid, Tisza Lajos
Szellemek kara A Csokonai Színház Énekkara
Angyalok kara a Vox Iuventutis Gyermekkar 20 fős kórusa
Karnagy: Pallagi Etelka
Zenészek Dargó Gergely, Áchim Tibor, Albert Szilárd, Bárándi András
Dramaturg Lőrincz Zsuzsa
Koreográfus Katona Gábor
Koreográfus asszisztens Laczó Zsuzsa
Díszlettervező Ondraschek Péter
Jelmeztervező Kiss Beatrix
Ügyelő Karl József
Súgó Lezó Ádám
Rendezőasszisztens Sóvágó Csaba, Létmányi Attila e.h.
Korrepetítor Özdemir Basak Dilara
Zeneszerző Könczei Árpád
Rendező Árkosi Árpád Jászai-díjas
Bemutató időpontja: 2015. október 2.
Díszelőadás: 2015. október 7.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.