A Békéscsabai Jókai Színház sorozatának keretében 3 év alatt 21 előadáson kapott betekintést a hallgatóság a művészetek, a filozófia és az esztétika rejtelmeibe.
A Mindentudás Színházi Egyeteme folytatódik, Kovács Edit színész, esztéta, a program házigazdája értékelte az elmúlt időszak tapasztalatait, és számolt be az idei évad terveiről.
"Nagy öröm számunkra, hogy ebben a városban ennyire érdeklődő és hűséges a hallgatóság, amin minden meghívott előadó meglepődik. Büszke vagyok a törzsközönségünkre azért is, mert ritkaság, hogy hétköznap, munka után vállalkoznak a nehéz előadásokra. A sorozat indításakor az volt a célunk, hogy felkeltsük a nézők érdeklődését a színház iránt, információkkal szolgáljunk a bemutatók jobb megértéséhez. S talán még azt is elérjük, hogy otthon hozzáolvasnak ahhoz, amit hallanak, látnak" – kezdte Kovács Edit a tapasztalatok összegzését, majd a színház feladatáról és az ismeretterjesztő előadások céljáról is szólt.
"A sorozat sikere azt is bizonyítja, hogy a közönséget nem szabad lebecsülni, az emberek igényesek, minőséget várnak és fogékonyak az útmutatásra, ha az szakszerű és szórakoztató. Abban bízunk, hogy a tudományos előadásainkkal hozzásegítjük az embereket a világ jobb megismeréséhez, világlátásuk alakításához és a világban való eligazodásukhoz. A színház feladata ugyanis nem az, hogy kinyilatkoztasson tételeket, hanem inkább az, hogy az emberi sorsokon, történeteken keresztül felvessen problémákat, mintákat adjon, amelyek közül aztán a nézők válogathatnak, amelyeken elgondolkodhatnak. A Mindentudás útmutató lehet a színházi produkciókhoz" - mondta a sorozat házigazdája.
Az idei évadnyitó előadást október 5-én Gyenge Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár tartja A sorsszerűség mítosza – Oidipusz és a Labdakidák címmel az Ibsen Stúdiószínházban. Ezzel kapcsolatban Kovács Edit elmondta, a sorsszerűség óriási szerepet játszott a görög drámákban, amelyek megértéséhez elengedhetetlen a fogalom tisztázása, a mitológiai összefüggések, személyek ismerete. Ugyanakkor manapság egészen másképp vélekedünk a sorsról és a sorsszerűségről, mint az ókori görögök vagy akár a korábbi századokban élők.
"Tavaly újdonságként vezettük be, hogy az első programunk október elején nem előadás volt, hanem egy beszélgetés Művészet és hatalom címmel, amelyben megszólalt Csiszár Imre rendező és Herczeg Tamás szociológus. Ezt a műfajt szeretnénk most folytatni november 2-án Zalán Tiborral, aki immár nyolc éve házi szerzőnek számít Békéscsabán" - számolt be Kovács Edit.
December 7-én Rákai Orsolya, az MTA tudományos főmunkatársa tart előadást Szép Ernő Lila ákác című regényéről és a színdarabról, Kállay Géza egyetemi tanár január 4-ei előadásának témája pedig a Tévedések vígjátéka lesz. A Bánk bán márciusi bemutatóját Szabó K. István rendezi, aki Darvay Nagy Adrienne színháztörténésszel együtt tartja a február 1-jei előadást.
A sorozatot két „táncos” téma zárja. Március 7-én Rényi András, az ELTE Művészettörténeti Intézetének vezetője a táncról általában beszél, ehhez kapcsolódik majd az április 4-ei Hastánc – színház című előadás.
Forrás: Békéscsabai Jókai Színház
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.