Október 9-én mutatja be a Pécsi Nemzeti Színház Kálmán Imre nagyoperettjét, a Marica grófnőt. Tasziló gróf szerepében Götz Attila mellett Miller Zoltán látható.
Miller Zoltán nagyon várja a premiert
Javában zajlanak a Marica grófnő próbái a Pécsi Nemzeti Színházban. Marica szerepében Stubendek Katalin látható, Götz Attila pedig két szerepben, Köles Ferenccel váltásban Populescu Dragomir Móric hercegként, illetve Endrődy-Wittenburg Tasziló grófként is színpadra lép. Tasziló grófként Pécsen vendégszerepel Miller Zoltán is.
„Pécs városa az egyik bizonyíték arra, hogy tényleg Európához tartozunk! Számomra mindig nagy öröm és kihívás új társulat, új közönség előtt bizonyítani, hogy nem véletlenül engem hívtak vendégnek, pláne ha a Pécsi Nemzeti Színházról van szó! Ráadásul nemcsak a színházban, hanem a műfajban is Pécs városában fogok debütálni! Nagyon várom, remélem, találkozunk!” – mondta a Marica grófnő bemutatója kapcsán Miller Zoltán.
Kálmán Imre talán legkedveltebb operettje Julius Brammer és Alfred Grünwald librettója alapján született, 1924-es bécsi bemutatója pedig hatalmas siker volt. A Theater an der Wien közönségének kedvence az a Komm mit nach Varasdin című dal lett, amit később egész Bécs énekelt, és amely azóta is a Marica grófnő emblematikus slágere – igaz, a magyar operett-történelembe már Szép város Kolozsvár címen vonult be. Kálmán Imre operettjének magyarországi bemutatóján ugyanis teljesen új szöveggel szerepelt a népszerű dal - bár új dalok születtek a budapesti bemutatókhoz, ilyen változtatásra addig nem volt példa egy, egy Kálmán-operett hazai premierje kapcsán. A Marica grófnő, amelyet hét hónappal a bécsi ősbemutató után, 1924. október 18-án mutattak be a Király Színházban, Budapesten is hatalmas sikert aratott, a Szép város Kolozsvár mellett pedig olyan dalokból is „sláger” lett, mint a Hej, cigány, Szent Habakuk vagy a Ringó vállú csengeri violám.
A Pécsi Nemzeti Színház ajánlója a darab elé:
Az operettet a könnyű szórakoztatás műfajának szokás tartani, amely meseszerű fordulataival, látványvilágával és varázslatos muzsikájával eltereli figyelmünket a hétköznapok gondjairól, az élet súlyosabb kérdéseiről.
Kálmán Imre e „könnyű műfaj” világhírű zeneszerzőjeként azonban olyan tudás birtokában volt, melyet a való életből merített, és bár könnyű kézzel írta slágereit, zenéit átitatja humanista életbölcsessége és életigenlése. Ezzel a többlettel a mese választ adhat a valóságban is előforduló örök kérdésekre, legyen szó erkölcsről, tisztességről, barátságról vagy szerelemről.
Egyik legkedveltebb művében, a Marica grófnőben – ahogy az az operettekben lenni szokott – ártatlan füllentésekből hatalmas kalamajka kerekedik, a szereplők saját csapdájukba (és szerelembe) esnek. Közben pedig olyan slágerek szólnak, mint a Szép város Kolozsvár, Hej, cigány, Szent Habakuk, Ringó vállú csengeri violám, melyek a legkülönbözőbb stílusokba kalauzolják a nézőt: az amerikai foxtrottól a shimmyig, a bécsi keringőtől a magyar csárdásig és a cigányzenéig.
Kálmán Imre -Julius Brammer - Alfred Grünwald - Harsányi Zsolt
Marica grófnő
Nagyoperett
Szereplők
Marica grófnő - Stubendek Katalin
Populescu Dragomir Móric herceg - Götz Attila / Köles Ferenc
Báró Zsupán Kálmán, földbirtokos - Józsa Richárd
Endrődy-Wittenburg Tasziló gróf - Miller Zoltán / Götz Attila
Liza, a húga - Kulcsár Viktória
Cuddenstein-Chlumec Cecília hercegnő - Bukszár Márta
Kudelka, a komornyikja - Széll Horváth Lajos
Dombossy Ilka - Györfi Anna
Mihály, Marica öreg szolgája - Stenczer Béla
Lidi, cigánylány - Sárközi Edina
Lajos, cigány - Kállai Gergely
Liebenberg István - Rubind Péter
Közreműködik a Pécsi Nemzeti Színház Énekkara, a Pécsi Balett táncművészei és a Pécsi Szimfonietta
Díszlettervező - Rózsa István
Jelmeztervező - Horváth Kata
Koreográfus - Kispál Anita
Karmester - Oberfrank Péter / Bókai Zoltán
Rendezőasszisztens - Kiss Hédi
Súgó - Juhász Piroska
Ügyelő - Háber László
Rendező : Méhes László
Forrás: Pnsz.hu, Magyar Színháztörténet