A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház október 2-án tartja az évad első bemutatóját Vaszilij Szigarjev kortárs, orosz drámaíró Guppi című szövege alapján, Mucsi Zoltán rendezésében.
„Guppi vagyok, emlékszik. A csatornában is elélek. Úgyhogy biztos a pokolban is. Csakhogy nem kerülhetek oda. Találkoznom kell apuval, meg Lizával. Ők meg biztos nem a pokolban vannak. Hanem ott. Ahol jó. Márminthogy a mennyben. Úgyhogy nekem is oda kell. Hogy lássam őket. Ezért nem szabad semmi rosszat tennem. Mert oda biztos nagy a tülekedés. Olyan sok jó ember van mostanában. Például maga. Rossz meg alig van. Legfeljebb külföldön. Amerikában. Nálunk nincsenek. Nálunk mindenki jó. Úgyhogy lehet, hogy nincs is ott hely mindenkinek. Mert azért biztos nincs annyi férőhely. Nincs gumiból. Márminthogy a menny.”
Ajánló a darab elé:
Közöttünk járnak. Mai Anna Kareninák a betontenger közepén. Otthonkában, távirányítóval a kézben főz, mos, takarít. Idővel belenyugszik, hogy ennyit érdemel. Közöttünk járnak. Életerős, nagyhangú férfiak. Pohárral és cigarettával a kézben, dolgozni jár, hazajön, alszik. Mindig a másik a hibás, de legbelül tudja, hogy ő szúrta el. Közöttünk járnak. Halk szavú, szürke kis senkik. Kopott öltönyeikben, esetlenül botladoznak át az életen. Tisztában vannak a dolgok állásával, de csak ritkán van bátorságuk kimondani. Ismerjük őket. A Tamarákat, Ljonyákat, Pásákat. Közöttünk járnak.
A Guppiról:
A kortárs irodalom- és színházkritika szerint Szigarjev 2009-ben megjelent írása merőben különbözik előző színdarabjaitól a Gyurmától vagy a Fekete tejtől. Első munkái a sötét tónusok, a fojtogató légkör, a legszegényebbek nyomorának és fájdalmának plasztikus ábrázolásában teljesednek ki. Ezzel szemben a Guppi egészen másmilyen: „a mindennapi élet kisszerű abszurditásait színpadra író kamaratragédia/kamarakomédia.”
A temesvári színházlátogatók számára elsősorban a budapesti Nézőművészeti kft.-ből és televíziós alakításaiból ismert színművész első rendezése ez az előadás, melynek megvalósításában a Piszkos meló című előadás rendezője Gyulay Eszter dramaturg, Monori András zeneszerző, Kiss Julcsi jelmeztervező és Albert Alpár díszlettervező is részt vállaltak. Munkájuk során az előadás egyszerre panel-bohózat, abszurd és a 21. századi betonrengetegben tengődő kispolgárok lélek-karcoló tragédiája tud lenni. Attól függően, hogy Tamarák, Ljonyák vagy Pásák szemén keresztül vizsgáljuk ezt a világot.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.