A Daniel Keyes regénye alapján készült Oscar-díjas film musical adaptációja, a Virágot Algernonnak novemberben, a Budapesti Operettszínház Raktárszínházában elevenedik meg, Somogyi Szilárd rendezésében. A héten elkezdődtek a musical olvasópróbái.
A Budapesti Operettszínház november 20-án mutatja be a Virágot Algernonnak című musicalt. Az alkotók különleges, elgondolkodató előadást ígérnek, az Operettszínház művészeivel. Ám az olvasópróbán mégis az egyik vendég, az aprócska, alig hüvelyknyi egérke, azaz Algernon „lopta el a showt”, amint a másik főszereplő, Kerényi Miklós Máté karján-vállán-nyakán sétált be a próbára.
Kerényi Miklós Gábor, a Budapesti Operettszínház művészeti vezetője az olvasópróba elején elárulta, régi vágya volt, hogy a Virágot Algernonnak történetéből egyszer musical szülessen. „Ez a gyönyörű történet és a belőle készült film mindig meghatott, de a sors úgy hozta, hogy eddig nem sikerült színpadra állítani. Ám nem egészen egy évvel ezelőtt színházunk vezető dramaturgja, Lőrinczy Attila megkeresett azzal, hogy ráakadt egy nagyon eredeti musicalre, amelyet New Yorkban játszottak és amelyet nálunk is be kéne mutatni – a címe Virágot Algernonnak” – mesélte KERO.
A Budapesti Operettszínház művészeti vezetője mellett Somogyi Szilárd rendező is hamar a történet hatása alá került. Az alkotók sora Galambos Attilával bővült, aki a musical dalszövegeit ültette át magyarra.
A történet a szellemileg visszamaradt 32 éves Charlie Gordonról szól, aki egy pékségben dolgozik, és bár szellemileg egy kisiskolás gyerek szintjén van, mégis hatalmas szeretettel és életőrömmel fordul a világ felé. Egyetlen bánata, hogy nem okos, így lelkesen vállalja el, hogy részt vegyen egy orvos csoport kísérletében. Charlie intelligencia-hányadosa a kísérlet során többszörösére nő, nem csak a „normális” átlagemberek szintjét éri el, de túlszárnyalja azokét az orvosokét is, akik számára ő eddig csak egy kísérleti alany volt – csakúgy, mint barátja, a szintén kísérleti alany Algernon, az egér.
„A Virágot Algernonnak fontos kérdéseket boncolgat: milyen felelősséggel tartozik az emberiség saját magáért; meddig terjed a felelősségünk a tudomány nevében végzett orvosi kísérleteknél. Ez nem rendezői koncepció, hanem a darab üzenete’ – hangsúlyozta Kerényi Miklós Gábor, hozzátéve, hogy mindig hitt abban, hogy ebből a műből a zene erejével igazi zenés népszínházi előadás születhet, amely hatással van a nézőkre.
„A zene sokat ad a mű mondanivalójához, mélységet kölcsönöz a prózának. Az egyszerű, szentimentális érzések mellett olyan érzelmeket mozgat meg bennünk, amelyektől a darab üzenete még erősebb lehet” – véli KERO.
Az előadás rendezője, Somogyi Szilárd, Kerényi Miklós Gáborhoz hasonlóan úgy gondolja, bár a készülő musical elsődlegesen egyfajta társadalomkritika, korrajz, az alkotók és a művészek feladata most mégis az, hogy mélységeiben fejtsék meg és bontsák ki az egyes jelenetekben a szereplők lelkiállapotát, abban a történetben, amely leginkább a főszereplő, Charlie fejében, világában játszódik.
„Teljesen máshogy fogunk dolgozni, mint a nagy musicaleknél, több időt kell adnunk magunknak. Ebben a darabban rengeteg impulzus alakítja a történetet –ezeknek az impulzusoknak a megfejtése, kibontása több időt fog elvenni, mint más daraboknál megszoktuk. Összetett a mű, amely számomra is személyes vonatkozásokkal bír - egyfajta missziónak érzem, hogy színpadra állítsam” – árulta el a rendező.
A Virágot Algernonnak című musicalt igazán izgalmas szereposztással mutatják be. A Budapesti Operettszínház elismert művészei mellett a sikeres fiatal színésznő, Földes Eszter vendégművészként debütál a teátrumban Alice Kinnian szerepében.
Galambos Attila tollából a musicalhez nagyon érdekes, szellemes korszerű szövegek születtek. A produkció zenei vezetője Balassa Krisztián, koreográfusa Szakál Attila, a díszlet Gyarmathy Ágnes, a jelmez Füzér Anni munkája.
„Charlie és Algernon - bár az egyik ember, a másik állat, mégis rokon lelkekké válnak a darab során, hiszen ugyanabban a „labirintusban” vannak, ugyanolyan kiszolgáltatott helyzetben - mindkettejükkel a tudomány nevében kísérleteznek. A kérdés ugyanakkor mégis az, hogy milyen labirintus az, amibe azok a Charlie-hoz hasonló csökkent szellemi képességű, fogyatékos emberek élnek, illetve milyen jelképes labirintus az, amibe gyakran mindannyian önmagunkat is belekényszerítjük. Ezt a kérdésfelvetést szeretné érzékeltetni a díszlet is” – magyarázta az olvasópróbán Somogyi Szilárd.
A különböző tereket jelzés szinten jelenítik meg a színpadon, emellett természetesen a labirintus sem hiányozhat a díszletelemek közül.
„A helyszínek beilleszthetőek a labirintusba, és átjárhatóak. A rendelőből a pékségbe, a pékségből az iskolába – utak vezetnek, amelyeket végig kell járni. Gyarmathy Ágival egy egyszerű teret találtunk ki, amit körbevesz a világűr, az axonháló, agysejtek, neuronok – egy furcsa világ, a bársonyfüggöny mögé rejtve. Természetesen megjelenik a labirintus is, amiben bolyongunk, futnunk, létezünk, ám igazából sosem jutunk ki belőle. A díszlet központi eleme mégsem a labirintus, hanem egy fa, ami alapvetően az anya-gyerek viszonyt jelképezi, de a darab során több mindennek a szimbólumává válik” - árulta el a rendező.
Füzér Anni jelmeztervező érdekes szempont alapján közelítette meg a darabot. A világ, amelyet mindannyiunk számára a tudás, az újabb és újabb élmények tesznek színessé a főszereplő, az értelmi fogyatékos Charlie számára másként működik: az ő, addig színes világát a hirtelenjött tudás beszürkíti.
„ Az egészséges világot szürkének, pasztellnek ábrázoljuk, Charlie-ét pedig színesnek, vibrálónak – a jelmezek játéka érzékelteti hogyan veszíti el a főszereplő fokozatosan tarkaságát, színes világát, hogyan simul bele a társadalomba, hogyan alkuszik meg azokkal a viselkedési sémákkal, amiket követnie kell, ahhoz hogy a környezete befogadja, és azután hogyan akar kitörni ebből a kötöttségből.”
Az eredetileg tíz személyre írott darab a Budapesti Operettszínház Raktárszínházában plusz szereplőkkel bővül: az ensamble a rendező szerint, a darabot mozgató karakterek mellett, sokat hozzátesz a darab üzenetéhez.
„Túl azokon a szereplőkön, akik a darabot mozgatják meg kell jelennie a társadalom minden szegmensének. Ezért karakterek szerint próbáltam válogatni az ensemble tagjai közül, a cél az, hogy egyszerre játszhassák el az idegsebészeket, Charlie sorstársait, péklegényeket, bolti eladókat, egyszerű New Yorki polgárokat.”
A Virágot Algernonnak című musicalben Kerényi Miklós Mátét, Földes Esztert, Gömöri András Mátét, Szabó P. Szilvesztert, Nádasi Veronikát, Auksz Évát, Földes Tamást, Pálfalvy Attilát, Kékkovács Marát, Németh Attilát, Sipos Imrét, és Keresztfalvy Bencét láthatja a közönség.
Kodova Michaela / Színház.hu
Fotó: Budapesti Operettszínház
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.