Indul a PanoDráma „Hétköznapi hősök” című sorozata.
A „Hétköznapi hősök” azt a kérdést vizsgálja, milyen motivációk vezérlik a gerinces, elvhű embert akár a mainál sokkal rosszabb körülmények között, és milyen hétköznapi példaképekre nézhet föl egy mai fiatal, ha veszi a fáradságot, hogy meghallgassa őket vagy elolvassa a róluk szóló mesét.
„Amit érdemes elmondanom, az mind ötvenhat köré csoportosul, az én életem ötvenhatról szól.”
Keserű boldogság
A PanoDráma független társulat érzékeny társadalmi témái mellett elsősorban munkamódszeréről és előadásainak formáiról ismert. Munkáik túlnyomó része verbatim alkotás, ez a dokumentumszínház szó szerinti változata, s azt jelenti, hogy a színdarab az adott témában eredeti, az alkotók által készített interjúkból, egyéb hiteles dokumentumokból (például jegyzőkönyv, újságcikk, tanulmány stb.) és talált, szintén nem irodalmi szövegekből (internetes bejegyzések, falfirkák, villamoson elkapott párbeszédek stb.) áll össze, s míg változtatni egyetlen szót sem szabad, meghatározó alkotói döntés, hogy akár több mint száz órányi interjúból és több mint ezer oldalnyi tárgyalási jegyzőkönyvből hogy lesz egy órányi előadás.
Ezúttal hozott anyagból dolgozik a csapat. Csalog Zsolt Doku56 című interjúkötetéből választotta ki a Keserű boldogság című interjút Jancsó Líviával, aki az amerikai nagykövetségen dolgozott a forradalom idején.
Csalog interjúalanya nemcsak a magyar történelem egyik legfényesebb pillanatát látta közvetlen közelből, hanem besúgóktól körülvéve titokban legépelte Mindszenty hercegprímás emlékiratait, letartóztatták, faggatták, fenyegették, majd elengedték, utóbb internálták, ott is igyekeztek megtörni, határozatlan időre magánzárkába csukták, a körlet névsorából törölték, majd mégis elengedték, hogy aztán kitelepítsék. Lívia pedig minden szabadulása alkalmával rohant vissza az Egyesült Államok nagykövetségére, dolgozni.
Jancsó Lívia nem tekinti magát hősnek, Jancsó Lívia egyszerűen nem hajlandó félni. A legfenyegetőbb kérdésekre a legnagyobb természetességgel válaszol, hitelesen mond igazat és hitelesen hazudik a pribékeknek.
„A kihallgatások idején a Gyűjtőben voltam. Ott találkoztam az egyik régi kihallgatómmal. Odajött hozzám, és megkérdezte: „Na, hogy van?” „Köszönöm, jól!” „Szemtelen!” Nem is tudom, talán azt hitte, hogy most majd elkezdek bőgni, és könyörögni neki?” - fogalmazott.
Minden életveszélyes feladatot “természetesen” vállal. A besúgást “természetesen” nem vállalja. Nem véletlenül veszi védőszárnya alá a nagykövetség ezt a kivételesen bátor asszonyt: internálása idején is félreteszik neki fizetését, hatalmas ajándékkosárral várják valahányszor hazatér, csomagot küldenek a kitelepített címére, s közbenjárnak a hatóságoknál a legveszélyesebb pillanatokban. Végül pedig elintézik, hogy világútlevelet és Egyesült Államok-beli menedékjogot kapjon. Jancsó Lívia 1962-ben megérkezik New Yorkba, utóbb elmeséli történetét az etnográfus, író Csalognak, aki 1984-es kötetében öt másik gyöngyszemmel együtt közreadja. „Magánzárkába tettek. Majdnem két hónapig voltam ott. A cellám ablaka a börtönudvarra nézett, ott voltak az akasztófák. És akkoriban sűrűn volt akasztás” - árulta el.
Csalog Zsolt
„Az író, amikor ír, általában fantáziájára hagyatkozik, vagy személyes emlékezetének törmelékéből építkezik. Nekem gyenge az emlékezetem, és a képzelőerőmet se tartom sokra: szívesebben dolgozom élő modellről. »Dokumentumot írok«, létező, egyedi alakok portréit rajzolgatom” - vallja Csalog Zsolt etnográfus és író saját műfajt teremtett elsősorban a Parasztregénnyel, melyet szokás néprajzi monográfiának is nevezni, mégis talán a dokumentumregény címke ragadt rá leginkább. Egy tiszántúli parasztasszony mesél, az ő történetét ismerjük meg a műben, övé a gazdag nyelv, az egyéni sors, de Csalog válogatja, szerkeszti, sűríti megfellebbezhetetlen remekművé a hatalmas mennyiségű nyersanyagot. Ez a módszer a színházban a verbatim műfajának sajátja. Nincs ez másképp a hajléktalansorsot bemutató Csendet akarok!-kal sem, mely néhány év kihagyással csaknem húsz éve látható a Katona József Színházban, például a Keserű boldogság bemutatójának másnapján is. És nincs ez másképp Jancsó Líviával sem, ezért is adja magát az interjú olyan egyértelműen a színpadi feldolgozásra. S ha van színház, melynek e műfaj az anyanyelve, akkor a PanoDráma az.
Kari Györgyi - Jancsó Lívia
A kaposvári Csiky Gergely Színház legendás korszakának meghatározó színésznőjét, Ascher Tamás híres Mester és Margaritájának női címszereplőjét ismeri már a Katona József Színház közönsége is, hiszen Halász Péter egyik legközelebbi munkatársa, a halászi színházi kulcsfigurája volt. Kaposváron 1977-től 1985-ig dolgozott rendszeresen a színház és a kor legnagyobb rendezőivel, Aschertől Gotháron át Babarczyig, 1985 után a Vígszínházban, a Budapesti Kamaraszínházban és az Új Színházban lépett színpadra, majd alapító tagja lett a Halász és Jeles András vezette Budapesti Városi Színháznak, de csaknem félszáz filmben is látni lehet őt.
Ördög Tamás - rendező
A fiatal színész-rendezőt a Kiss-Végh Emőkével közösen vezetett Dollár Papa Gyermekei társulat előadásaiból ismerhetik a nézők. Meghitt terekben természetes, közvetlen hangon megszólaló, szinte csak szöveggel és színészi jelenléttel ható modern klasszikusokat játszanak, melyeket Ördög Tamás rendezőként is jegyez. Ibsen Hedda Gablere (Ibsent a nappalimba!), Kis Eyolfja (Szerelem) és Nórája (Gyermek), valamint Strindberg Pelikánja (Otthon) mind a társulat tagjainak mai, fiatalos nyelvén szólal meg, s olyan színészekkel dolgozik, mint Láng Annamária, Sárosdi Lilla, Terhes Sándor vagy Urbanovits Krisztina (elsősorban a Trafó kistermében). A Krétakör több előadásában is látható volt Ördög Tamás az utóbbi két évben, a PanoDrámának pedig valamennyi produkciójában játszik 2011 óta. Ennél a csapatnál rendezőként most debütál.
PanoDráma
A 2007 óta működő független színház kortárs nemzetközi drámák hazai bemutatásán (többek között Elfriede Jelinek, Martin Crimp, Sarah Ruhl, Mika Myllyaho, Moisés Kaufman), fiatal külföldi rendezőkkel való együttműködésén (például a Rimini Protokoll, Andres Veiel, David Williams) és egyéb, nemzetközi produkcióin túl 2009 óta elsősorban a Magyarországon legégetőbb társadalmi kérdésekkel foglalkozik, jobbára a már említett verbatimszínházi formában. Az eredeti szövegek kölcsönzik az előadásoknak azt a sokszor megrendítő életszagot és drámai erőt, mely többek közt a romák elleni 2008-2009-es támadásokat feldolgozó Szóról szórát jellemzi, mellyel a Trafó-beli sikerszéria után számos európai országban turnézott a PanoDráma, vagy a leginkább politikai kabaréként jellemezhető, a közoktatást pellengérre állító TTT-t, vagy az Igazság szolgáit, mely a gyűlöletbűncselekmény elkövetésének sajátos értelmezését felmutató sajóbábonyi esetet dolgozza fel profi színészekkel és civil esküdtszékkel. A tavaly bemutatott, Sipos Pál és diákjai ihlette Más nem történt pedig diák és felnőtt előadókkal vizsgálja az ébredező kamaszok, s a bizalmukkal visszaélő tanár világát.
Az alkotócsapat gazdag tapasztalattal rendelkezik a szcenírozott felolvasás műfajában. Legsikeresebb felolvasószínházi előadásaik közé tartozik Peter Weiss Auschwitz-pert feldolgozó A vizsgálat c. műve, melyet a Nemzeti Színház nagyszínpadán mutattak be 2013-ban, valamint a POSzT-on és Budapesten is sikerrel játszott A Laramie-projekt, Moisés Kaufmannak a wyomingi Matthew Shepard homofób gyilkosságát tárgyaló dokumentumdrámája.
„Hétköznapi hősök” című sorozata azt a kérdést vizsgálja, hogy milyen motivációk vezérlik a gerinces, elvhű embert akár a mainál sokkal rosszabb körülmények között, hogy milyen hétköznapi példaképekre nézhet föl egy mai fiatal, ha veszi a fáradságot, hogy meghallgassa őket, vagy elolvassa a róluk szóló mesét. Ebben a színházi formában olvasás, hallgatás és megjelenítés ötvöződik a szcenírozott felolvasás tán kevésbé teátrális, ám annál intenzívebb formájában. A sorozat később színre kerülő második darabját is a Csalog-kötet ihlette, a Maléter Pálné, Gyenes Judith-tal készült interjú.
Csalog Zsolt: Keserű boldogság
Hétköznapi hősök/1: Jancsó Lívia
szcenírozott felolvasás, verbatimszínház vendéganyagból a Sufniban
2015. október 15-én, 22-én és 23-án 19.15-kor
Jancsó Lívia - Kari Györgyi
Dramaturg: Hárs Anna, Merényi Anna
Kreatív producer: Lengyel Anna
Rendező: Ördög Tamás
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.