A Radnóti Színház január 1-jén hivatalba lépő igazgatóját a Magyar Narancs kérdezte terveiről.
A Magyar Narancs cikkéből:
"A mai világban kevés ember akar felelősséget vállalni. Akinek van munkája és dolgozik, nem akar még egy terhet magára venni. Hiszen ki tudja, merre megy a világ - nem is csak az ország, de a világ is, nehéz helyzetek vannak, lesznek. Válsághangulat van" - mondta Kováts Adél azzal kapcsolatban, hogy a Radnóti vezetéséért mellette csupán Anger Zsolt szállt versenybe. A társulatot 23 éve erősítő színésznő megjegyezte, a színház egy jól bejáratott hely, és úgy gondolta, több fiatal fog rámozdulni, és vidékről is nagyobb pályázati lendület lesz a negyvenes generáció köréből.
Fotó: Fábián Éva
"Jó esetben egy ötéves ciklus végére markánsan ki lehet alakítani egy színházvezetés arculatát, nem csoda, hogy mindenki két ciklusban gondolkodik. Az igazgatók azért üldögélnek egy helyen sokáig, mert ezt nem csak ők maguk döntik el. De szerintem az egyes színházaknál más-más okok vannak. Nem tudom, milyen az, amikor valaki beül egy székbe - én világéletemben csak színésznő voltam -, de valóban jellemző, hogy ha valaki beleült, akkor egy darabig nem akarja elengedni. Lehet, hogy csak azért, mert kudarcnak tartják, ha feláll" - fogalmazott.
"53 éves vagyok, tehát nem vagyok fiatal színházigazgató, nő vagyok, színésznő vagyok - azaz nem rendező, repertoáron futnak előadásaim, a feladatok közt is arányt kell találnom. Azt is el tudom képzelni, hogy hídember szerepet töltök majd be, ha úgy látom, hogy öt év múlva lesz megfelelő ember, aki folytassa, amit én elkezdtem. (...) Valló Péter főrendezővel arra is szövetkeztünk, hogy egy új rendezőgeneráció mentorálásán dolgozzunk. Az első évadban két fiatal rendezőt hívok meg: Kovács D. Dánielt és ifj. Vidnyánszky Attilát, és ha vannak új térlehetőségeink, akkor harmadik fiatalt is hívnék. A meglévő alapokon fiatalos, lendületes színházat képzelek el. A tehetséggondozást a legfontosabbnak tartom, kortól függetlenül. Jól működő intézményt veszek át, ismerem a helyet, az embereket, tudom, hogyan működnek a dolgok, megtakarított pénzünk is van" - hangsúlyozta Kováts Adél.
A színésznő szerint létkérdés, hogy tabuként kezelt témákról is beszéljenek. "Úgy érzem, amíg titok, szégyen, bűntudat vesz körül bizonyos témákat, addig nem tudjuk megoldani őket. A tematikus napokon az egész család jelen lesz, és mindenki a maga szintjén kap foglalkoztatást, tehet fel kérdéseket. A színház kérdezzen, gondolatokat ütköztessen, de megoldási utakat is felkínáljon" - sorolta Kováts Adél.
A teljes interjú a Magyar Narancsban olvasható.