A Budapesti Operettszínház és a Színház-és Filmművészeti Egyetem tudományos és szakmai konferenciáját az operett-hagyományról és a műfaj performativitásáról október 24-25-én az Operettszínházban rendezik meg.
A Magyar Operett Napján (október 24.) kezdődő kétnapos eseménysorozaton ismert alkotóművészek és tapasztalt történészek elemzik az operett élő hagyományát azzal a szándékkal, hogy újra a szakmai és tudományos beszéd tárgya legyen ez a zenés színházi műfaj.
Kálmán Imre születésének és Lehár Ferenc halálának napja szimbolikus pillanat, a két intézmény közös konferenciája az elmúlt száz év legendás operett-előadásainak megidézésével elemzi kultúrtörténetünk sajátos hungarikumát.
A programról:
2015. október 24. szombat
11.00
Köszöntő: Lőrinczy György főigazgató, Kerényi Miklós Gábor művészeti vezető
Megnyitó: M. Tóth Géza rektor
11.05-12.00
Batta András: Operett – az „ok nélküli káosz" diadalmas műfaja
12.00-14.00. Az operettjátszás műfaja
Elnök: Batta András
Szinetár Miklós: Az operett kényes műfaj
Ascher Tamás: Felfedezőúton az operett ravaszkás idiotizmusa körül
Kerényi Miklós Gábor: Az operett nem múzeum
Selmeczi György: Téveszmék az operett körül
Ring Orsolya: Az operett-musical dilemma: a Fővárosi Operettszínház Vámos László főrendező alatt
Mátrai Diána: Az operett műfaji gyökerei Mozart Singspieljeiben
ebédszünet
15.00-16.30. Az operett: hungarikum
Elnök: Jákfalvi Magdolna
Gajdó Tamás: „Extra Hungariam non est vita..." – Kálmán Imre Budapesten (1915-1949)
Muszatics Péter: A K. und K. operetthagyomány hatása Hollywoodra
Kevin Clarke: The American Csárdás
17.00-18.30. Az operett, mint élő hagyomány
Elnök: Kerényi Miklós Gábor
Heltai Gyöngyi: Az épület hagyománya – a hagyomány épülete
Herczeg Tamás: Operett a Dóm téren
Kiss Gabriella: Mi nem történ(hetet)t meg Mohácsi után? – Mohácsi János: 1916 A CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ, 1993
Somogyi Szilárd: Operett-játszási csapdák kisebb, nem zenés műfajra szakosodott színházakban.
2015. október 25. vasárnap
11.00-13.00. Operett és identitás(ok)
Elnök: Bozó Péter
Hermann Zoltán: Bűn(tudat) és operett
Szabó-Székely Ármin: „Túrós csusza meg a pörköltszaft" – Operett-esztétika és nemzeti identitás
Molnár Dániel: A Csámpáskirálynőtől a Helló, Dolc$iig – Operettparódiák revűszínpadon
Jákfalvi Magdolna: Primadonna bonviván nélkül. Az államszocialista operett kezdetei
14.00-17.50. Újrafordítás, átírás, átalakulás
Elnök: Gajdó Tamás
Lőrinczy Attila: Iratok és átiratok
Mohácsi István: Hogyan írtam operettet 2015-ben
Bozó Péter: Csontos karabély – újratöltve. A Csinom Palkó átváltozásai
Anger Ferenc: Fordított lovon, azaz az operettek magyar fordításai
Imre Zoltán: Sylvia mint Másik – A Dei Csárdásfürstin átalakulásai (1915-1921)
Kovács Dániel: Operettország (a Virágos Magyarország c. új magyar operett létrejöttéről)
18.00. Zárszó. Jákfalvi Magdolna
Forrás: Színház- és Filmművészeti Egyetem, Budapesti Operettszínház
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.