Kossuth-díjas színművész volt az első, akit pályázaton neveztek ki színigazgatónak. Vezetése alatt lett a Radnóti Színpadból művészszínház. Harminc év után úgy döntött: nem indul újra a posztért. Új estre készül Heltai naplója címmel. Bálint Andrást kérdezte a 168 óra. Lapszemle.
Naplója bevezetőjében írja Heltai Jenő: az ország haldoklik, ő börtönben, menekülve, bujkálva jegyzetel. Ennek kapcsán Bálint András úgy fogalmazott: "Heltai Jenő hetvenhárom évesen írta a naplót. Már korábban megfogalmazta önmaga lényegét: "A humorista olyan ember, aki humort űz szakértelemmel, kalappal vagy anélkül, humorizál, amíg belekékül." Amikor kijött a sárgacsillag-rendelet, a naplóban töprengett el: akkor is kell-e viselnie, amikor kimegy az erkélyre? Gyakran említi egyik legismertebb színpadi művét, a János vitézt. Egy ideig annak köszönhetően, vagyis egy igazi magyar népi mese megírása mentesítette őt attól, hogy nevét rávezessék a zsidó írók listájára. Erről így vélekedett: "Amikor negyven éve megírtam, nem gondoltam, hogy kitűnő alibit biztosítok magamnak a legjobban utált munkámmal." Mindenesetre az én Heltai-estemet is végig fogják kísérni a János vitéz egyébként gyönyörű betétei, motívumai. (...) Heltai ötvenéves kora után lett igazgató. Alighanem színházvezetőként is könnyed, bájos, soknyelvű csevegő maradt. Szerette élvezni az életet, szeretett sokat utazni. Nem lett szenvedélyes direktor".
A kérdésre, ő szenvedélyessé vált-e, Bálint András úgy felelt: "Érzékelhető a szenvedélyem a színház iránt, miközben alapvetően afféle kedves úrifiú vagyok. Színigazgatói jó tulajdonságaimat inkább az empátia jellemzi, mintsem a diktatórikus hajlam".
Arról, úrifiúként jól viselte-e azt is, amikor meghatározó színészei máshová szerződtek, elmondta: "Mágneshelyzetek voltak, amelyek elvonzották a színészeimet. Ha úgy tetszik: elhagytak. A Csiszár Imre-féle Nemzetibe távozott Mihályi Győző, Nemcsák Károly. Amikor Jordán Tamást kinevezték a Nemzeti élére, elment Kulka János, Schell Judit. Székely Gábor Új Színházához szerződött László Zsolt, Kerekes Éva, Tóth Ildikó, Takács Kati, Széles László. Legutóbb a társulat nélküli, befogadószínházként jegyzett Thália vonzotta magához Szervét Tibort, Szombathy Gyulát, Csányi Sándort. Szakmai szempontból szükséges mozgások. Az elhagyott direktor pedig kicsit belehal. Majd feltámad. (...) Még szerepében sem cseréltem le senkit. Akit engedtek és szükség volt rá, azt mindig visszahívtam játszani. Heltai azt is mondta, a színházigazgató életében két boldog nap van: amikor kinevezik és amikor megszabadul a pozíciótól. Szerintem színházat vezetni még átmeneti keserűségeivel együtt is hosszabban tartó boldogság. Igaz, azon is dolgozni kell, hogy az legyen".
"Csak Budapesten is sok szörnyű színházi történetet láttam. A Bárka, a Játékszín, a Budapesti Kamaraszínház, a József Attila Színházkörüli méltatlan helyzeteket. A Radnóti igazgatóváltása méltósággal, normálisan zajlott. A teátrum életében a változásokkal együtt sem lesz törés. (...) Tragikus módon még Balikó Tamás is érdeklődött a lehetőség iránt pár nappal a halála előtt. Sokan kerestek mások is. Volt egy mondás: az áldásom nélkül itt senki nem lehet igazgató. Én mindenkivel el is beszélgettem - ami fontos és számomra természetes is - normál, emberi hangon. Úgy a sértettségek is megelőzhetők" - árulta el az igazgató.
A teljes interjú a 168 órában olvasható.