A legrangosabb szlovákiai színházi elismeréssel, a Dosky-díjjal tüntették ki Gál Tamást a Rükverc főszerepéért. A Kassai Thália Színház művészét a Magyar Hírlap kérdezte.
Magyar nyelvű darabért Gál Tamás az első felvidéki előadóművész, aki megkapta a kitüntetést. Korábban már jelölték a díjra, de akkor az egész előadás versengett az elismerésért. "Azzal, hogy magyar nyelvű előadás főszerepét értékelték, a szlovák szakma tulajdonképpen elfogadta a hozzáértésünket, ami nagyon nagy dolog. Eddig ugyanis a magyar nyelven játszó Kassai Thália Színház nem nagyon tartozott sem ide, sem oda, oly annyira, hogy a magyarországi Jászai Mari-díjra például soha nem is jelöltek még itt játszó színészt. Úgymond elfeledkeztek róla. Ezzel az elismeréssel, úgy tűnik, megnyíltak a kapuk" - fogalmazott a színész.
Gál Tamás a díjátadón (fotó: parameter.sk)
"Először úgy találkoztam a darabbal, hogy hallottam, a budapesti Katona József Színházban Bán János alakítja a főszerepet, aki mellesleg nagyon jó barátom. Megtiszteltetés volt számomra, hogy a rendező, Máté Gábor sokat utazott azért, hogy később megnézze nálunk az előadást. Számomra nemcsak a visszafelé fejlődő karakter szerepe miatt volt kihívás ez a színmű, de azért is, mert egyedül játszom az egész figurát, szemben a budapesti produkcióval, ahol a tizenéves Vidra Zsoltot már Bán János fia, Bán Bálint alakítja. A próbafolyamat alatt rengeteget elemeztük a jellemeket: az idősebb Vidra Zsolt megformálásához apámból merítettem, a középkorút a jelenlegi önmagamból építettem fel, a legfiatalabbhoz pedig a tizenegy éves fiam karaktere nyújtott segítséget" - mesélte Gál Tamás.
A darab a hajléktalanná válásról is szól; a színész elárulta, ezzel kapcsolatban is voltak tapasztalatai. "Sokat foglalkoztam a kérdéssel, mert úgy hozta a sors, hogy nem sokkal a darab előtt egy forgatáson hajléktalanszállón is vettünk fel két jelenetet, így rengeteget beszélgettem fedél nélküliekkel. Biztos vagyok abban, hogy minden ember, akiben egy kis empátia lakozik, gondolt már arra, hogy milyen lehet utcára kerülni, milyen életforma ez. Egészen fiatal voltam, amikor Pesten udvaroltam egy lánynak, akinek az édesapja, amikor este hazajött, kidobott engem az utcára. Egyetlen éjszakára voltam tehát hajléktalan Budapesten, de feledhetetlen és borzasztó volt az a kiszolgáltatottság, amit átéltem. A rendszerváltozás után, amikor a maffiavilág nagyon erős volt Szlovákiában, a bűnözők az otthontalanokon gyakorolták a kegyetlenségeket. Ilyen jelenet ugyan nincs a darabunkban, de például amikor 'kutyáztatják' – azaz kutyával koldultatják – a főszereplőt, és a pénzt, amelyet összegyűjtött, elveszik tőle, hasonló lelketlen visszaélés. De a darab arról szól: mennyire kis dolgon múlik, hogy az ember otthontalanná lesz, a néző végig azt keresi, hogy hol van az a pont, amikor Vidra Zsolt elszúrja. Mindenki életében ott van ennek a lehetősége, a mai világunkban is" - mondta Gál Tamás.
A teljes interjú itt érhető el.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.