A Magyar Művészeti Akadémia nem a kultúrpolitika intézménye, hanem partner a művészeti stratégiában - mondta el Fekete György, a köztestület elnöke az MTI-nek abból az alkalomból, hogy csütörtökön - megalakulásának évfordulóján - tartja őszi közgyűlését a szervezet.
Kiemelte: "nemzetben való létünk, a magyar művészetbe való beépülésünk korszakos jelentőségű, de még a bizonyítás előtt vagyunk". Mint mondta, a kormány a jóindulatát azzal bizonyította, hogy az MMA szerepel az alaptörvényben, rájuk vonatkozóan önálló törvényt hoztak sok kompetenciával, amelyek közül az összessel egyelőre nem is tudnak élni.
A legfontosabb feladatok között az elnök rámutatott arra, hogy a 300 akadémikusnak a mostaninál valamivel többet kell tennie az MMA működéséért, több koncertet, kiállítást, bemutatót vár el a tagoktól. "Nem elég a privát életművet beletenni a közösbe, ha valaki köztestületi tag, tartson könyvbemutatókat, tanítson, nyilvánuljon meg a szaklapokban, pici többlet kell" - fogalmazott, hozzátéve: számítanak arra is, hogy az a több mint 300 nem akadémikus köztestületi tag aktivitása növelni fogja a tagozatok értékét.
Emlékeztetett arra, hogy a Pesti Vigadó épülete tíz évig zárva volt, ezen belül pedig nyolc évig folyt a rekonstrukció. "Az a korosztály, amely azelőtt idejárt szórakozni, elmenőben van" - fogalmazott. Komoly feladatnak tekinti ezért a fiatalabb korosztály bevonzását, de véleménye szerint a különböző iskolai foglalkozásokkal és versenyekkel ez is alakulóban van.
Úgy érzi, kezdenek rászokni az emberek a Vigadóra, hiszen a sok program, többek között tárlatok, koncertek és felolvasóestek mind növelik a látogatottságot. Emellett különböző konferenciáknak, kongresszusoknak is otthont ad az épület, de "politikai és áltudományos" rendezvényeket nem fogadnak.
A jövő évben 24 kiállítást rendeznek majd öt teremben a képzőművészettől a színháztörténeten át a népművészetig. "Ez összművészeti akadémia, a ház a magyar művészeté mint egységes egészé" - hangsúlyozta Fekete György, hozzátéve, hogy már 2017-re is előjegyeztek néhány kiállítást, hiszen vannak olyan 100 éves évfordulók, amelyekről bizonyosan megemlékeznek.
Hozzátette ugyanakkor, hogy a Pesti Vigadónak vannak bizonyos korlátai, a műemlékileg, korban, térarányokban és ornamentikában meghatározott terek nem minden dologra alkalmasak. Ilyen például a kamaraszínpad, amely az építészeti tér adottságai miatt nem díszletezhető. A koncertterem befogadóképessége is véges, egyszerre 450-460 ember fér el benne, ellenben egyetlen olyan hely sincs Magyarországon, ahol ha valaki konferenciát rendez, akkor van központi terem, társalgók, szekcióhelyiségek, büfé és étterem egy épületben - vélekedett.
A Műcsarnokról elmondta, hogy a Liget projekt részeként az épületet belülről fel kell újítani. Kiemelte: nem építészetileg, hanem technikailag van erre szükség, többek között a múzeumpedagógiát is segítő fejlettebb kiállítóterek és fogadótér létrehozásával. Kitért arra is, hogy a Műcsarnok nagyon eredményesen rendezte meg a képzőművészeti és az építészeti nemzeti szalonokat, a következőkben a fotó, az iparművészet és dizájn, majd az élő népművészet mutatkozhat be a nagyközönségnek.
A jövő évben kezdődhet az Andrássy úti két - szecessziós és eklektikus - palota felújítása, székházzá alakítása, továbbá a XII. kerületi Hild-villa renoválása, amelyben a művészetelméleti és módszertani kutatóintézet működik majd a tervek szerint a jövő év végétől. A központ vezetésére pályázatot írnak ki. A munkát jelenleg nyolc referens végzi, akiknek alapvető feladata annak a feltérképezése, hogy az adott műfajban kik kutatnak ma Magyarországon és hol vannak azok az anyagok, amelyeket az MMA-nak a következő években össze kell írnia. A kutatóintézet feladata vizsgálni a kortárs művészetek művészeti és társadalmi vonatkozásait, hatását, művészetszociológiai hátterét. "A hézagok kitöltése, a kortárs magyar művészet lineáris egybeírása a végső cél" - fogalmazott Fekete György.
Az MMA elnöke beszélt arról is, hogy a csütörtöki közgyűlést követően veszi át a Nemzet Művésze díjat Ferencz István építész, belsőépítész; Foltin Jolán koreográfus és Szervátiusz Tibor szobrászművész. A címet egyidejűleg 70 személy viselheti, 2014-ben - mivel a cirkuszművészek között nem volt Kossuth-díjas - 69 főt választottak. A díjat létrehozó törvény szerint a kvótarendszer 2017-ig lesz érvényben, ezután a létszámkeret 70 főig már művészeti ágaktól függetlenül, bármely művészeti területről feltölthető - részletezte az elnök, aki a jövő feladatairól szólva kiemelte: "minden álmunk, hogy az akadémia megszervezése és megépítése fejeződjék be a második ciklus végére, 2017. november 5-re".
Forrás: MTI
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.