"Megújította a magyar operettjátszást" - 65 éves Kerényi Miklós Gábor

A Budapesti Operettszínház művészeti vezetője 1950. november 10-én született Budapesten. A Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas magyar rendező, kiváló művész, Kerényi Miklós Gábor kedden ünnepli születésnapját.

Kerényi Miklós Gábor elsősorban nagyformátumú zenés produkciók rendezője: operákat, operetteket, musicaleket állít színpadra, itthon és külföldön, szabadtéren és kőszínházakban.

Operarendezőként tíz évig a Magyar Állami Operaházban alkotott: klasszikusok, Mozart, Verdi, Puccini, Wagner, Gounod alkotásai mellett kortárs magyar művekkel foglalkozott.

2001 és 2014 között vezette a Budapesti Operettszínházat. Igazgatása alatt megtriplázta a teátrum előadásainak számát, s létrehozta a színház musical és operett tagozatát. Megújította a magyar operett-játszást, mely így visszaszerezte hazai és nemzetközi elismertségét, valamint történelmi és irodalmi alapú musicaleket mutatott be hatalmas sikerrel. A Broadway Fesztivállal, a nemzetközi karmesterversennyel, a közadakozásból felállított Kálmán Imre-szoborral, a társulat rendszeres nemzetközi turnéival, valamint a színház tervezőinek, rendezőinek kreatív csapatként való külföldi megjelenésével az operettet, mint hungarikumot, szinte a magyar kultúra nagykövetévé segítette.

Musicalrendezőként a Szegedi Szabadtéri Játékokon a nevéhez fűződnek a legtöbbet játszott zenés előadások: ötvennél több alkalommal mutatták be az általa színpadra állított, nemzetközileg is ismert nagyformátumú musicaleket (Miss Saigon, Elisabeth, Rómeó és Júlia, Rudolf, Szentivánéji álom). 

Pályáján kiemelt jelentőségűek a kortárs művek – operák és musicalek egyaránt. Kossuth-díját részben a mai magyar operakultúra megismertetéséért és népszerűsítéséért kapta. A munkák során sok esetben a mű szerkezetének kialakításában is szerepet vállalt, mint szövegíró, dramaturg. Olyan szerzőkkel működött együtt ősbemutatóikon, mint Demény Attila, Márta István, Bozay Attila, Balassa Sándor, Petrovics Emil, Szokolay Sándor, Madarász Iván, Várkonyi Mátyás, Kocsák Tibor, Jávori Ferenc és Szakcsi Lakatos Béla.

Fokozottan foglalkoztatja fiatal tehetségek, rendezők, színészek, operaénekesek, tervezők, művészeti menedzserek sikeres pályájának segítése. Jelenleg ő külföldön az egyik legtöbbet foglalkoztatott magyar rendező. A színház külföldi elismertsége is folyamatosan nő. Mára a Budapesti Operettszínház Európa vezető zenés színházainak egyike, 2014 novemberétől elsősorban rendezéseire, fiatal tehetségek kinevelésére és a repertoár produkcióira fókuszál a Budapesti Operettszínház művészeti vezetőjeként Lőrinczy György főigazgató mellett.

KERO szavaival Hungarikumunkról, az operettről:

A művészeti vezető több interjúban is kifejtette, hogy szerinte az operett szemtelen és aktuális műfaj.

„A XX. század négy világhírű magyar zeneszerzője szerintem Bartók, Kodály, Kálmán Imre és Lehár Ferenc. A világon a második legismertebb magyar Puskás Ferenc után Kálmán Imre. Nincs pillanat, hogy rádióban, színpadon vagy tévében ne hangozna fel a muzsikája. Az operettben ábrázolt szélsőséges érzelmi hullámok pedig olyan szarkasztikus, önironikus humorral vegyítve jelennek meg, ami csakis a mi Kárpát-medencei sajátosságunk..." - fogalmazott anno a Heti Válasz cikkében.

KERO úgy véli, ahogy mi operettet játszunk, lehetőséget nyújt a szélsőséges érzelmek kifejezésére. Szenvedélyesen élni, olykor elkeseredni, mégis fölállni, sírva vigadni és közben egy adott pillanatban akár saját magunkat is kinevetni.

"Ez nem a gulyás-fokos szintű magyarság, ez a mindennapjaink része, mi tényleg ilyenek vagyunk.  Az operettre nem szabad muzeális tárgyként, panoptikumként tekinteni, Honthy Hannát vagy Latabár Kálmánt utánozni, hiszen ma ők is másképp játszanának operettet! Ha tudomásul vesszük, hogy az operett XIX. század végi - XX. század eleji történet ugyan (ahogy például a Macbeth története a XIII. századból való), de mai figurák mai érzelmi kitöréseivel játsszuk, akkor a játék és az előadás lehet formájában, üzenetében tökéletesen XXI. századi..."

Üzenet a zenés műfaj fanyalgóinak:

"A fanyalgók nagy többsége az utóbbi 10 évben nem járt a színházunkban és fogalma sincs a valóságról. Az operettet és a musicalt a szakma egyébként sem tudja hova tenni. Ezek a darabok ugyanis az egyik oldalon szórakoztatnak, a másik oldalon pedig lehetnek gondolati kalandok. A mi egész repertoárunk minden előadásának társadalmi és szellemi üzenete is van amellett, hogy közben a néző remekül érzi magát... Azt mondják, hogy a Rómeó és Júlia nálunk a legjobb, maga Cameron Mackintosh producer mondta azt annak idején, hogy a Miss Saigon Magyarországon a legjobb. Az operettjeinkről pedig egyöntetű a vélemény, hogy különleges, a közönséget megtartó, mégis korszerű, elsöprő erejű előadásokat produkálunk."

A családról:

Kerényi Miklós Gábor családjáról is szívesen mesél, nem tartja magát makacs apának."Mindig igyekeztem támogatni a gyerekeim elképzeléseit. Utakat és lehetőségeket vázoltam fel nekik, s maguk dönthettek. Ezt célravezető nevelési elvnek tartom, hiszen a gyerekek így már fiatalon megtanulnak dönteni. Olyan ez, mint amikor valaki nagyon tiltja a gyerekének, hogy fára másszon. Hiába tiltja, úgyis ki fogja próbálni. Inkább döntse el maga, vállalja-e az ezzel járó veszélyt. Én biztosan ott leszek az utolsó pillanatban, és elkapom. A fiúk (Kerényi Miklós Dávid és Kerényi Miklós Máté – a szerk.) ezt viszonylag hamar megértették és elfogadták. A kis Tünde már más típus. Inkább mindent a saját maga szerzett tapasztalatokból szeretne megtudni, és nehezebben fogadja el, ha valaki azt mondja neki, hogy az nem úgy van. Azt viszont mind a hárman tudják, hogy apát érzelmileg nagyon könnyű megfogni. Néha falhoz is állítanak különböző lelki érvekkel... Azon kevesek közé tartozom, akiknek óriási szerencséje van a közvetlen szeretteivel - színházi vonalon is. Hiszen mindegyikük tehetséges, a saját erejükből értek el mindent. A feleségem érdemes művész. Tudom, ha valahová ajánlom őket, velük mindenki jól jár…”

KERO a Budapesti Operettszínházban jelenleg a A Csárdáskirálynő című operett születésének 100. évfordulójára rendezett ünnepi gálára készül, melynek november 17-én a Nagymező utcai teátrum nagyszínpada ad otthont.

Forrás: Budapesti Operettszínház, Színház.hu, Heti Válasz, Fidelio, storyonline.hu