A csárdáskirálynő dallamai 1915. november 17-én csendültek fel először Bécsben, a Johann Strauss Theaterben. Akkor még senki nem sejthette, hogy ezzel kezdetét veszi egy olyan sikertörténet, amely a mai napig tart.
Kálmán Imre királynéja a magyar operett legfényesebb csillaga itthon és külföldön, igazi hungarikum. Ma már hozzátartozik nemzeti értékeinkhez, a Lányok, a lányok, a Hajmási Péter vagy a Te rongyos élet egy-egy dallama ugyanis emlékezetünkbe vésődött.
Éppen 100 évvel a bécsi bemutatót követően, november 17-én a Budapesti Operettszínház nagyszabású gálaesttel ünnepli a darabot, melyen a teátrum jelenlegi művészei mellett fellépnek az egykori legendás előadások szereplői és külföldi vendégek is.
Hogy is kezdődött?
Az ifjú herceg és az orfeumi énekesnő - a kor közgondolkodásával radikálisan szakító, rebellis (ma: haladó gondolkodású) - minden akadályt legyőző szerelmének története Jenbach Béla és Leo Stein szövegíró ötlete nyomán született meg. Kálmán 1914 tavaszán kezdte írni a darabot a csehországi Marienbadban, amit az I. világháború kitörése miatt abbahagyott és csaknem egy évig nem vett kezébe kottapapírt. „Nem tudok zenét szerezni akkor – írta – amikor a gépfegyverek ropogásától és ágyúdörgéstől visszhangzó frontokon öli egymást a világ." Végül barátja és kollégája, Lehár Ferenc kérésére fogott neki ismét az írásnak. A Csárdásfürstin bemutatóját végül 1915. november 17-én tartották. Az előadás hatalmas sikert aratott, de erősen fel is borzolta a konzervatív kedélyeket. Az Adelscourier riportere magából kikelve írta: „A legnagyobb mértékben kínosan hat, hogy tűrnünk kell Monarchiánk legjelentősebb és legfelsőbb rétegének ilyen lejáratását. Ép érzékű ember ezt csak fejcsóválva nézheti."
Magyarországon egy évvel később, 1916. november 3-án tűzték műsorra a művet Csárdáskirályné címen. (A ma ismert Csárdáskirálynő elnevezés a '30-as években alakult ki.) Kálmán úgy fogalmazott, hogy amikor Bécsből Pestre hozza a darabot, úgy érzi, mintha fiatal menyasszonyt vinne haza – s aggódik, tetszik-e majd. Aggodalma alaptalan volt. A háború ellenére egy héttel a premier előtt elfogytak a jegyek és hat hónappal később már a kétszázadik előadást is megtartották. Ez lett a legelső darab, amit a nyári holtszezon alatt is végig játszottak. 1916-ban a pesti orfeumban egy, a Monarchia 1915-ös nagy haditettére, a gorlicei áttörésre utaló szóvicc emlékeztette az operett elején a nézőt arra, mi is zajlik „odakint".
Meghódította az európai és az amerikai kontinenst is
A fővárosi premiert követően nem sokkal Kolozsváron, Debrecenben, Kassán, Pozsonyban is műsorra tűzték a Csárdáskirálynőt, ami csakhamar meghódította az európai és az amerikai kontinenst is. Óriási sikerrel játszották Berlinben, Hamburgban, Münchenben, Lipcsében, Kölnben, Hannoverben, Frankfurtban és Magdeburgban, még a Monarchiával hadban álló országokban is bemutatták: Moszkvában és Szentpétervárott Sylva, míg New Yorkban The Riviera Girl címmel.
Az államszocializmus alatt nehéz idők jártak az operettre Magyarországon - nem szabadulhatott a vádtól, hogy a burzsoáziát, az arisztokráciát dicsőítő reakciós műfaj. Éppen ezért hihetetlen, hogy 1954-ben mégis színpadra kerülhetett a Szinetár Miklós által rendezett Csárdáskirálynő a Fővárosi Operettszínházban. Ehhez persze jelentős kompromisszumokat kellett kötni: a darabot a „korszellemhez" kellett igazítani. Át kellett írni a Rákosi-rendszer és a szovjet elvtársak által elvárt ideológiai követelményeknek megfelelően, vagyis hogy az arisztokrácia kigúnyolása és a régi rendszer kritikája fogalmazódjon meg benne. Így a történet hangsúlyai eltolódtak: nem Edvin és Szilvia, hanem az idős Cecília (Edvin herceg édesanyja) és Miska főpincér lett a darab főszereplője. Az előadás fergeteges közönségsikert aratott és szép lassan beivódott a magyar köztudatba. A következő évtizedekben ez az átirat vált a hazai bemutatók állandó alapanyagává.
A rendszerváltás után több rendezés is arra törekedett, hogy leporolja a darabot, és visszacsempéssze a műben megfogalmazott eredeti gondolatokat. Ezek sorában kiemelkedik Mohácsi János 1993-as kaposvári rendezése.
Kerényi Miklós Gábor azt követően, hogy 2001-ben átvette a Budapesti Operettszínház irányítását, az akkor épp 45 éve a színház repertoárján lévő változatot levette a műsorról, és 2002-ben az eredeti műhöz visszanyúlva, új felfogásban, korszerű, mai rendezésben állította színpadra. Az előadás az elmúlt 14 évben bejárta az egész világot. Óriási sikert aratott Tokió, Oszaka, Róma, Amszterdam, Hága, München, Baden-Baden, Frankfurt, Berlin, Tev-Aviv színpadain. Salzburgban, Bukarestben és Prágában pedig koprodukcióban KERO rendezésében hódított.
A gálaestet a televízió is közvetíti
A Budapesti Operettszínház november 17-én nemzetközi gálaesten köszönti a 100 éves Csárdáskirálynőt, melyen felcsendülnek a jól ismert dallamok. Az eseményt megtiszteli jelenlétével Kálmán Yvonne, a zeneszerző lánya, a zeneszerző fiának, Charles Kálmánnak özvegye, valamint fia, ifjabb Charles Kálmán is. Beszédet mond a legendás 1954-es előadás rendezője Szinetár Miklós is. Vendégként fellép Oksana Krupnova, a szentpétervári Zenés Komédiaszínház szólistája, Igor Levenets, a kijevi Nemzeti Operettszínház tenorja valamint Molnár Piroska, Bodrogi Gyula, Hámori Ildikó, Nyári Zoltán, Mikó István, Forgács Péter, Sáfár Mónika, Bozsó József, Teremi Trixi. Mellettük természetesen ott lesznek a Budapesti Operettszínház jelenlegi sztárjai is: Fischl Mónika, Dolhai Attila, Kalocsai Zsuzsa, Kerényi Miklós Máté, Dancs Annamari, Frankó Tünde is. A zenekart Makláry László, Balassa Krisztián és Bolba Tamás vezényli.
A társulat éppen Dohában tartózkodó tagjai is köszöntik a budapesti ünnepet. Az Operettszínház 120 fős csapata ugyanis épp a napokban lép fel - története során első ízben - az arab térség országaiban, Ománban és Katarban Kálmán Imre remekművével a 100 éves évfordulót ünneplő turné keretében.
A Magyar Posta bélyeget bocsájtott ki a jubileum tiszteletére
A jubileumi alkalom tiszteletére az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézettel közös kiállítás nyílik az Operettszínház épületében Éljen a szerelem! -Csárdás 100 címmel, mely a mű elmúlt száz évét dolgozza fel. Az egy éven át látható tárlaton a közönség a legendás 1954-es és 2002-es bemutatók dokumentumai mellett szinte valamennyi magyarországi előadással megismerkedhet és megnézheti a legjelesebb Szilviákat, Edvineket, Bónikat, Cecíliákat/ Anhiltéket, Feri bácsikat és Miskákat. A tárlat különlegessége, hogy az Osztrák Színháztörténeti Múzeumból a bécsi ősbemutatóról is érkeztek dokumentumok.
Az MTVA - mint a gálaest együttműködő partnere - rögzíti az eseményt, melyet december 3-án sugároz a Duna Televízió.
Forrás: Budapesti Operettszínház
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.