A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház és az M Studio november 15-én mutatta be a Julie kisasszony Tarkovszkij jelenetekkel című közös produkciót. Nagy Botond rendezésében Strindberg egyfelvonásosa Andrej Tarkovszkij filmvilágával olvad össze.
A rendező, felszámolva a hagyományos színházi konvenciókkal, a játékteret egy szürreális laboratóriummá változtatja. Ebben a közegben a két társulat közös munkája kísérlet a prózai színház, a mozgás-, és a vizuális művészetek provokatív összekapcsolására.
A Julie kisasszony a svéd August Strindberg egyik legjelentősebb egyfelvonásosa, amely a szereplők személyes viszonyain keresztül a gazdag és a szegény, a férfi és a nő közt felmerülő társadalmi kérdéseket taglalja. Az előadás az emberi élet azon momentumait nagyítja fel, amelyeket a döntéshozatal, vagy éppen a döntésképtelenség nehezít meg. Ezeket az átmeneti állapotokat erősítik az orosz filmes alkotó álomszerű kompozíciói.
Nagy Botond izgalmas kihívásnak tartja, hogy két ennyire eltérő alkotó munkáját ötvözheti: „Érdekes az a világ, amely a rideg hangú skandináv szerző és a mélyen ortodox orosz alkotó találkozásából alakul ki.” A fiatal rendező Tarkovszkij Áldozathozatal, Sztalker, Andrej Rubljov, Solaris, valamint a Nosztalgia című filmjéből részleteket, érzeteket, hangulatokat használ fel, amelyek Julie kisasszony tudatalattijának kivetüléseként új értelmezési lehetőséget nyernek.
A rendező szerint a klasszikus szövegekben mindig akad valamilyen kiaknázatlan részlet, amely számtalan új interpretációs lehetőséget kínál a kortárs alkotó számára. „Szélsőségekkel, ellentmondásokkal kísérletezem, aztán összerakom őket, hogy lássam, képesek-e egymáshoz nőni. Ezekből az ellentmondásokból létrejön egy kollázs. Ha a kollázsnak van logikája, az csodálatos. Ha nincs logikája, akkor folytatom a keresést. Próbálok tudatosan provokálni azért, hogy magam is találjak valami olyat, ami meglep” - állítja Nagy Botond.