November 29-én a Színház- és Filmművészeti Egyetem és a Zeneakadémia által közösen alapított alkalmazott zeneszerző szakirány egykori hallgatói adtak koncertet.
Szintetikus műfajok állnak a Színház- és Filmművészeti Egyetem képzéseinek fókuszában, s ezeknek a zene organikus része. Az intézmény fennállásának 150 éve alatt számos nagy tanáregyéniség dolgozott itt, aki zeneszerzőként, előadóként, operarendezőként, operaigazgatóként a komolyzenei élet prominens képviselője volt. A zenei hagyományok folyatása és megerősítése a Zeneakadémiával 2011-ben közösen alapított Alkalmazott zeneszerző szakirány, melynek keretében színházi és filmes zeneszerzést tanulhatnak a diákok. A zeneszerző növendékek és az SZFE diákjai koprodukciós műveket hoznak létre, együtt tanulva a kollektív alkotás folyamatát.
November 29-én ennek a szakiránynak két, tavaly végzett hallgatójától láthattak-hallhatott egy-egy zenés színpadi művet a közönség, melyek BA diplomakoncertjükön hangzottak el 2014-ben a Zeneakadémián. Mindkét mű Oscar Wilde egy-egy meséjén alapul: Lustyik Ákos A boldog herceget dolgozta fel zenés formában, Mátyássy Szabolcs A csalogány és a rózsá-ból írt kamaraoperát.
A két zenés előadás között, a Nádasdy teremben az egyetem egykori zenetanárára, Petrovics Emil zeneszerzőre emlékeztek olyan neves vendégek közreműködésével, mint Deák Krisztina, Galambos Erzsi, Sellő Hajnal, Anger Ferenc, Papp Gábor Zsigmond és Szinetár Miklós. A beszélgetést Krizsó Szilvia vezette.
A Boldog herceg című kompozíció 15 zenei tétellel körbeszőtt mese. A zene dramaturgiai funkcióját tekintve változékony: hol reaktív, hol aláfestő, hol önálló. Karaktere mindvégig a Fecske kettősségét hordozza, melynek látszólagos könnyedsége, vagy szomorkás lírája mögött az önfeláldozás drámaisága feszül. Motívumokban igen, hangszerelésben azonban nem található egyértelmű hozzárendelés a Herceg és a Fecske figurájához. A kisméretű zenekar alkalmas arra, hogy a színes, változatos hangzáskép megtartása mellett biztosítsa azt az intimitást és vékonyságot, amit a darab dramaturgiája megkíván.
A szerző a darabot a 2014-es diploma előadására komponálta, melyet most némiképp átdolgozott formában tárt a közönség elé.
Előadók:
Mesélő: Hegedűs D. Géza
Közreműködött a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jelenlegi és végzett hallgatóinak kamarazenekara.
Vezényelt: Serei Zsolt
Mátyássy Szabolcs A csalogány és a rózsa című kamaraoperáját három énekesre és egy színészre komponálta. A szerző így írt a műről: „A darab alapötlete Marton László Tanár Úrtól származik, amiért nagyon hálás vagyok neki. Ugyanúgy, mint Szöllősi Barnabás barátomnak is, aki a mese szövegét maximálisan tiszteletben tartva, kifejezetten „zeneszerzőbarát”, ugyanakkor a szöveg karcosságát teljes mértékben megtartó irodalmi, talmi csillogástól és pátosztól mentes librettót alkotott. Zenei apparátusát tekintve szándékosan ensemble (fr., ejtsd: anszambl) együttesre íródott, ami lehetőséget nyújt arra, hogy a zenészek mind szólisztikusan, mind homogén zenekarként is érvényesen tudjanak megszólalni. A mese nem szépelgő, nem hatásvadász. Ezt próbáltam követni komponálás közben én is. A mű, - akárcsak Oscar Wilde többi meséje- egy különös hangulatú tanmese barátságról, szerelemről, önfeláldozásról. A legmélyebb transzcendentális érzékektől, a közönyön át, egészen a mindent kitaszító racionalizmusig. Tiszta, szikár és fájdalmas. Egy megváltástörténet.”
Közreműködött Darázs Renáta, Rajk Judit, Cseh Antal, ifj. Vidnyánszky Attila, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jelenlegi és végzett hallgatóinak kamarazenekara.
Vezényelt: Serei Zsolt
Az estről képekben:
FOTÓ: Szkárossy Zsuzsa
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
FOTÓ: Szkárossy Zsuzsa
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.