Megjelent Márton László teljes Faust-fordítása

Megjelent Márton László József Attila-díjas író, drámaíró és műfordító teljes Faust-fordítása a Kalligram Kiadó gondozásában.

A Johann Wolfgang Goethe kétrészes világhírű műve mellett az Ős-Faustot és a História doktor Johann Faustusról című 16. századi népkönyv magyar fordítását is tartalmazó kötetet csütörtökön mutatják be Budapesten.

Márton László az MTI-nek felidézte, hogy a Faust első részét Rényi András, az azóta megszűnt Ikon Kiadó vezetőjének felkérésére fordította le több mint 20 évvel ezelőtt. Az 1994-ben megjelent fordításnak rádióváltozata is készült, valamint bemutatta az Egri Gárdonyi Géza Színház is.
    

A második rész fordításába 2013 végén Schilling Árpád rendező megkeresésére fogott bele, akinek a rendezésében a budapesti Katona József Színházban mutatták be a Faust I-II című előadást 2015 májusában. Az előadás szövegéül Márton László újrafordítása szolgált, amelyet a Színikritikusok Díjával ismertek el.

"Folyamatosan küldtem Schilling Árpádnak az elkészült jelenteket" - emlékezett vissza az író. Mint fogalmazott, a rendezőnek címzett műfordítói elemzései - amelyek az Irodalmi Jelen című folyóiratban jelentek meg - sokat segítettek a színpadi előadás koncepciójának kidolgozásában.
   

Márton László hangsúlyozta, hogy drámaként fordította le a Faustot, nem költeményként. "Már az elején fel kellett tennem a kérdést, hogy miben tudok másmilyen lenni tiszteletreméltó elődeimhez, Jékely Zoltánhoz, Sárközi Györgyhöz vagy Franyó Zoltánhoz képest, akik ezt a munkát már elvégezték."
    

Mint fogalmazott, Jékely Zoltán például "nagyszerű költészetének minden vívmányát" belevitte Faust-fordításába, de éppen ezért színpadilag nehezen mondható a szövege. Saját műfordításában Márton László elsősorban olyan szöveget kívánt formálni, amely megállja a helyét a színpadon, és nem ragaszkodik feltétlenül a formahűséghez az értelmi egység rovására. 
    

Fontos volt számára, hogy a kész szöveg szentenciaszerű legyen, az egyes jelenetekbe könnyedén illeszkedjenek az elhangzó kijelentések, a rímek pedig "úgy csattanjanak, hogy az hatalmi viszonyokat fejezzen ki". Emellett komoly feladatnak nevezte az eredeti mű stílusszintjeinek felmérését is.
    

Hozzátette: azzal, hogy egy kötetben jelent meg a Faust mindkét részének fordítása, a Goethe által fiatalon írt, önálló műnek nem tekinthető Ős-Faust, valamint a mondakört világirodalmi útjára indító 1587-es népkönyv is, a kétrészes mű egységének, valamint a szöveghalmaz egybetartozásának hagyományát szeretné erősíteni.
    

Márton László kitért arra is, hogy az elmúlt két évtizedben jelentősen változott a műről alkotott képe. Az első rész fordításakor például még kevés figyelmet fordított arra, hogy Goethe élete során miként alakította át újra és újra a Faust koncepcióját a már meglévő változatok érvénytelenítése nélkül, emellett korábban nem gondolkodtatta el a dráma második részének dramaturgiája sem.
   

"Ez egy nagyon nagy, ormótlan és rendhagyó mű, amelyben bizony vannak színházilag nehezen értékesíthető részek is" - jegyezte meg. Hozzáfűzte: más helyeken viszont Goethe "rejtélyes módon" képes volt megoldani, hogy a színtiszta költészetnek is legyen színpadi funkciója. Ilyen részlet például Márton László szerint Lünkeosz toronyőr búcsúdala, amely az író-költő időskori lírájának egyik legszebb darabja, és "rettenetes drámai feszültséggel telítődik a rákövetkező tűzvész miatt".
    

A műfordító elmondta, nagyon sok örömmel járt a Faust fordítása, valamint a vele járó kutatómunka. Mint fogalmazott, a legnehezebb talán annak megszabása volt, hogy mi az az információ, amely még segíti az olvasót Goethe művének megértésében, és mi az, amit már nem érdemes belefoglalni a magyarázó jegyzetekbe. Ennek eldöntésében Márton Lászlót felesége és felnőtt gyermekeinek visszajelzései segítették.
    

A Faust című kötetet csütörtökön este mutatják be a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM), ahol a fordítóval Margócsy István irodalomtörténész, Mészáros Sándor, a Kalligram főszerkesztője, valamint Tóth-Czifra Júlia, a kiadvány szerkesztője beszélget. A művek fordítását a budapesti Goethe Intézet támogatta.