Schmied Zoltán és Pokorny Lia főszereplésével december 5-én mutatta be a Centrál Színház Shakespeare komédiáját Puskás Tamás rendezésében.
Ajánló a darab elé:
A buja és forró Messinában a Leonátó ház hölgyei már nagyon várják a háborúból győztesként visszatérő katonákat, hisz amint a hősök megérkeznek, kezdődhet a kacérkodás és a csábítás örök játéka. A nemek harcát csak ideig-óráig döntik el a csókcsaták és az ádáz szópárbajok, az igazi nehézfegyver itt bizony a pletyka. Akit a világ a szájára vesz, annak nincs menekvés, leterítik - csak reménykedni tudunk, hogy az illetőnek szerencséje lesz, és egy nászi ágyban landol. Shakespeare talán legbájosabb komédiája igazi bolondos, szerelmi kergetőzést ígér.
Fotó: Centrál Színház
Don Pedro és a kénye-kedve - próbanapló:
Van egy Aragóniai Péter, vagy Pedro, akire gondolhatott is Shakespeare, amikor Don Pedro karakterét írta a Sok hűhó szicíliai hercegének, csak éppen ez a tudható Aragóniai Péter aki 1398-ban született Szicíliában, mintegy 166 évvel Shakespeare születése előtt egy sajnálatos balesetben 2 éves korában meghalt. Az Ursino-vár egyik csarnokában, egy lovagi tornán fejbe találta egy széttörött kopja hegye. Ez azonban nem akadályozhatta meg Shakespeare-t abban, hogy a hatalom terpeszkedéséről írjon.
Az a Pedro úr a maga hercegségét arra használja fel, hogy tánclépésben belegaloppozzon a kedvenc alattvalói életébe. Barátként magához emelje, babusgassa kis kegyeltjét, a firenzei nemes Claudiót (Rada Bálint), kedvenc kis plüssállatának tartsa és alvókának használja, aztán amikor úgy tartja kedve mátkát szerezzen neki.
Fotó: Centrál Színház
Persze ezt sem bízza magára a nemes ifjúra, hanem buzgón előrenyomul, és álarcban maga siet letesztelni a menyasszonyt, vajon megfelelő lesz-e az édes kis barátjának. Már-már azt gondolhatnánk az kérdés, lesz-e neki olyan jó, mint ő?
A lány apját, Leonato-t – aki bár Messina kormányzójaként az ő meghosszabbított keze – kénye kedve szerint csicskáztatja, megalázza, és lépten-nyomon érezteti vele, hogy milyen is a beosztott-főnök viszony. Szegény Leonato össze is zavarodik nem csoda. Annyira meg akar felelni, hogy nagy alázatában rommá alázza a saját lányát is.
De Pedro herceg még mindig nem nyugszik. Tologatja a sakkbábukat az élet nagy tábláján, leüt és lecserél, mattot ad és elvárja, hogy ne hozza őt senki kényelmetlen helyzetbe. Kedélyesen, hátradőlve a foteljében kitalálja az alattvalói életét, meg is szervezi és ezzel nagyjából el is hiszi, hogy él.
Az alattvalók meg összevissza élnek, mindenféle fegyelmezetlenségekkel sokkolják a herceget, aki csak azért nem borítja föl az egész sakktáblát, mert akkor oda lenne a hatalma és azt nagyon nem akarja. Igaz, fogalma sincs, hogy ezek az ostoba bábuk miért akarnának önállósodni. Hát nem jobb mindenkinek, ha majd ő, Don Pedro lediktálja, hogyan lesz jó az élet? Az, amiről ő alig tud valamit.
Na, ezt kell majd mindjárt Simon Kornélnak megmutatnia. Biztos látott már ilyet, vagy legalább olvasott róla. A dolgok jelen állása szerint össze fog jönni neki.
(Forrás: centralszinhaz.hu)
Az előadásról képekben:
Fotók: Centrál Színház
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.
16.
17.
William Shakespeare:
Sok hűhó semmiért
Fordította: Puskás Tamás
Lasponya szövegeinek fordításában közreműködött: Szászi Móni
Benedek, padovai nemes ifjú Schmied Zoltán
Beatrice, Leonato unokahúga Pokorny Lia
Claudio, firenzei nemes ifjú Rada Bálint
Hero, Leonato lánya Ágoston Katalin
Don Pedro, herceg Simon Kornél
János gróf Vári-Kovács Péter
Leonato, Messina kormányzója Papp János
Antonia, a nővére Szabó Éva
Ursula Borbás Gabi
Lasponya Magyar Attila
Boracchio Mészáros András
Konrád, János gróf embere Szívós Győző
Margit Botos Éva
Furkó szomszéd Cserna Antal
Faszál György Sáfár Kovács Zsolt
Ferenc barát Szirtes Balázs
Jegyző Uri István
Őr I. Éless Béla
Őr II. Juhász Lajos
Hírnök Gats Éva
Hölgy I. Kántor Nóra
Hölgy II. Barna Márta
Dramaturg: Baráthy György
Jelmeztervező: Rátkai Erzsi
Díszlettervező: Horesnyi Balázs
Koreográfus: Jaross-Giorgi Viktória
Vívás: Gyöngyösi Tamás
Szcenikus: Barkovics Zoltán
Zenéjét összeállította: Vígh Tamás
Súgó: Fodor Marianna
Rendezőasszisztens: Hajós Eszter
Rendező: Puskás Tamás
Bemutató: 2015. december 5.
Centrál Színház
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.