Pintér Béla volt a Zeneakadémia HÖK-öseinek sorozata, a Kollégiumi Kulturális Klubestek (KKK) vendége.
"Somogyi István szárnya alatt nőttem fel, akit – sajnos – ma már jobbára Gregor Bernadett egykori sámánférjeként ismernek, de akkor, több mint húsz évvel ezelőtt az alternatív közeg meghatározó alakja volt. Scherer Péter is nála kezdett" - mesélte Pintér Béla, aki úgy emlékszik vissza az Arvisurában töltött időkre, hogy akkoriban nem motiválta egyéb, csak minél sokoldalúbb színész akart lenni, közben viszont folyamatosan azt érezte, érdekes megmérettetés lenne egy saját darab létrehozása is.
"Amíg kizárólag színész voltam, sokszor kerültem olyan helyzetbe, amikor az én ötleteim oldották meg a rendező problémáit. Szóval úgy fogalmaznám meg, nem volt szándékos az, hogy író-rendező lettem, egyszerűen úgy alakult, hogy kiderült, tudom csinálni, és ennek híre ment" - tette hozzá.
A darabok születéséről nincs romantikus elképzelése Pintérnek, azt mondta, nem történt más, csupán érdekelte, mekkora ereje van a színpadon a mindennapi életnek és a kevésbé irodalmi anyagnak, ehhez pedig olyan alkotótársakat keresett, akiktől nagyon messze van a művi színészkedés.
"Évente írok egy vagy több darabot, és nem akarok más tekintetben párhuzamot vonni, de ahogyan Shakespeare, úgy én is a színészeimre írom a darabokat. A próbákra mindig kész jelenetekkel érkezem, azt tartom a lehető legtisztességesebb és leghatékonyabb megoldásnak. Persze alakulhat úgy, hogy a próba során változik az anyag, elfogadom a színészeim javaslatait, de improvizáció nincs az előadásainkon" - hangsúlyozta a társulatvezető.
Forrás: librarius.hu
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.