"Egy jó társulatban minden generációnak helye van" - Novák Eszter válaszolt

A nagyváradi színház művészeti vezetőjét a kronika.ro kérdezte.

A kronika.ro cikkéből:

"Édesapám, Novák Ferenc koreográfus a 90-es években többször dolgozott a váradi színészekkel, s akkor én is gyakran megfordultam a városban és a színházban. Könnyen juthattam eszükbe, mivel az öcsém, Novák Péter akkortájt rendezte a Nagyvárad Táncegyüttes számára a Nagyvárosi bujdosók című darabott. Az előző művészeti vezető már eldöntötte, hogy elmegy, de a 2014–15-ös évadot már addigra megtervezte. Nekem jelezték, hogy a felkérés hosszú távra szól, eljöttem hát megnézni egy előadást, ez volt a Világcirkusz, és néhány emberrel el is beszélgettem. Megígértem, hogy nyáron gondolkodom, visszajöttem szeptemberben, akkor már mindenkivel külön-külön beszéltem, mert fontos volt számomra, hogy lássam, a színészek mit szeretnének, mik a vágyaik és elvárásaik" - mesélte Novák Eszter a tavaly tavasszal érkezett felkérésről.

Fotó: MTI

Októberben ismét Nagyváradra látogatott, tartottak egy ötnapos workshopot, intenzíven dolgoztak, versekkel, kabaréjelenetekkel, táncdalokkal – igazán akkor ismerte meg a társulat tagjait. "Nekem ez nagyon fontos, mivel színészközpontú vagyok, színészekre keresek darabokat, azaz hiába is lenne bármennyire is jónak, eredetinek tartott Hamlet-elképzelésem, ha a társulatban nincs meg az egyik vagy másik szereplő, nem fog összejönni. Akkor, októberben megnéztem minden előadást, de a végső válasszal még mindig hezitáltam elsősorban azért, mert másodéves osztályom van az egyetemen, öt éven át kell az osztályfőnöküknek lennem, és ez az első három évben sok odafigyelést és nagyon magas óraszámot jelent" - hangsúlyozta Novák Eszter.

Egy év közös munka után a művészeti vezető úgy fogalmazott, elmélyülőben van az ismeretség. "Azt ugyanis már az elején láttam, hogy nyitott társulat, fogékonyak az új munkákra, de úgy éreztem, hogy nem használják ki eléggé az energiájukat. Ezen mindenképpen változtatni akartam, szerettem volna, hogy minél többet dolgozzanak, úgymond edzésbe kerüljenek, hogy olyan évadunk lehessen, ami több ember figyelmét felkelti. Sokat számított e tekintetben, hogy időközben megnyílt az új játszóhely, a Szigligeti Stúdió. Eredmény máris van: augusztus 10-én kezdtük az évadot két próbafolyamattal: Sardar Tagirovsky marosvásárhelyi rendezőhallgató rendezte Szíjártó Tímea-Aletta Az eset című Drámázat-nyertes darabját, én pedig Csiky Gergelytől a Buborékokat. Aznap nem ült otthon senki. Nagy öröm volt. Két nagyon különböző műfajú darab, más-más természetű anyag, de mindkét előadás színészközpontú, és mindkettőben komoly színészi teljesítmények láthatók. Ez a két előadás egymás mellett is igazolja azt a meggyőződésemet, hogy – műfaji korlátok nélkül – csak kétféle színház létezik: jó vagy rossz" - számolt be Novák Eszter.

Elárulta, szívesen dolgoznak fiatalokkal, szem előtt tartják, hogy munkát biztosítsanak nekik. "Egy jó társulatban minden generációnak helye van. Nem is az számít, hogy fiatal-e valaki, vagy sem, hanem a tehetsége, munkakedve, hangulata. Szeretem, hogy a nagyváradi társulat pozitív hangulatú. Mostanában ugyan vannak panaszhangok, hogy túl sok a munka! Végre, ez csodálatos, mindig csak az legyen a baj, hogy sok a munka! Az előző évadvég és az idei munkák sikere feltöltötte a színészeket, és nagyon motiválja őket" - mondta a nagyváradi színház művészeti vezetője.

A teljes interjú itt olvasható.