A Glembay ház - Viharos lendületű Krleža-darab a Radnótiban

December 19-én mutatja be a Radnóti Színház Valló Péter rendezésében Miroslav Krleža A Glembay ház c. darabját.

fotók: Puskel Zsolt / PORT.hu

Ajánló a darab elé

Cégbirodalom, dúsgazdag család, befolyásos és tekintélyes polgárok, az üzleti- és pénzvilág előkelőségei – ezek a Glembayak. A Glembay ház, a Glembay klán, a Glembay Ltd. Élén a családfővel, Ignjat Glembayval, a hetvenéves jubileumát ünneplő cégcsoport első emberével. Egyetlen családtag van, aki nem tudja átadni magát az ünnepi hangulatnak: Leone, az öreg Glembay első házasságából született fia, aki a művészetet választotta az üzleti karrier helyett, és amikor hosszú idő után most újra találkozik apjával és a családdal, egyre kevésbé képes magában tartani mindazt, amit a rokonokról, az üzleti és családi titkokról, no meg: apja jelenlegi és jóval fiatalabb feleségéről tud. Nem sok kell hozzá, hogy apa és fiú, két generáció, két világszemlélet – két férfi összecsapjon és életre-halálra megvívjon egymással. Ennek az összecsapásnak a lenyomata a világhírű horvát klasszikus szerző viharos lendületű, sötét indulatokkal telt drámája.

Miroslav Krleža

Krleža a huszadik század legfontosabb horvát írója. Jelentőségét mutatja, hogy a munkásságát feldolgozó kutatást külön szóval jelölik a horvát irodalmárok: ez a krležológia.

Krleža tiszteletbeli magyarnak is mondható. Pécsett járt katonaiskolába, itt találkozott először magyar versekkel. Petőfi, Vörösmarty műveinek hatására kezdett maga is irodalommal foglalkozni. Gyakran járt Budapesten, szeretett beülni a Belvárosi Kávéházba, egy konyak és egy kávé mellett elbeszélgetni a betévedő magyar írókkal. Kiválóan beszélt magyarul (valamint horvátul, németül, franciául és oroszul), a magyar irodalmi és történelmi vonatkozások egész életművét behálózzák. Nagy Nyugat rajongó volt, példaképként tekintett Ady Endrére, lefordította verseit, tanulmányt is írt róla.

Bár számos műfajban alkotott, Krleža nevét leginkább a színházkedvelők ismerik Magyarországon. A hatvanas évek óta játsszák darabjait a magyar színházak.

Fejtő és Krleža

Fejtő Ferenc történész 1935-ös zágrábi útja során találkozott Dr. Joszip Draganics kulturális újságíróval. Beszélgetésükről így emlékszik meg útinaplójában:

„Ki a legnagyobb élő regényírójuk? - kérdeztem tőle. Feljegyeztem nehéz nevét: Miroslav Krlezsa. Ki a legnagyobb drámaírójuk? Miroslav Krlezsa. Ki a legnagyobb esszéistájuk, legnagyobb költőjük? Miroslav Krlezsa. Sajnos – tette hozzá a professzor. Sajnos. – Mért sajnos? – kérdeztem. – Polémikus, összeférhetetlen ember, szabad verseket ír, az egész horvát irodalmat lekicsinyli.”

Fotók: Puskel Zsolt / PORT.hu

A Glembay trilógia

A jobbágyi ősöktől származó nagyvállalkozóvá lett Glembay család sokgenerációs, szerteágazó történetét Krleža először egy drámatrilógiában (Glembay-ház, Agónia, Léda) majd regény formájában is megírta. 

A trilógia részei – bár ugyanannak a családnak a történetei, önmagukban is érvényesek. A Radnóti Színház 1998-ban mutatta be az Agóniát Valló Péter rendezésében. Az akkori előadást és a mostani bemutatót nem csak a szerző és a rendező személye köti össze: a díszlet- és a jelmeztervező is ugyanaz, sőt, Szávai Viktória is játszott-játszik mindkét előadásban – igaz, annak idején még főiskolásként, Szabó Viktória néven.

A trilógia 1928-ban jelent meg. „A kritika, amely addig alig tudott megfelelő becsmérlő jelzőt találni a drámaíró Krležára, elhalmozta dicséretekkel. Ekkora sikert horvát drámaíró még nem aratott. Arra lehetett számítani, hogy Krleža ezek után ontani fogja a drámákat a zágrábi felső tízezer életéről. (…) Nem ez történt. A legnagyobb sikert elérve, negyvenéves korában húsz év drámaírói gyötrődése után Krleža abbahagyta a drámaírást. (…) Példátlan eset a színháztörténetben: Krleža a nagy sikert követően Leszámolásom velük című vitairatában nekitámadott a Glembay-trilógiát hozsannázva dicsőítő kritikusoknak, és bebizonyította róluk, hogy egytől egyig, pártállásra és esztétikai koncepcióra tekintet nélkül, analfabéták.” (Spiró György)

A Radnóti Színház legújabb bemutatója egy horvát klasszikus, a Glembay-trilógia első darabja, mely a mindenen és mindenkin átgázoló nagypolgári Glembay család széthullását mutatja meg.

 Miroslav Krleža

A GLEMBAY HÁZ

Fordította: Dudás Kálmán

Leone Glembay PÁL ANDRÁS

Ignjat Glembay, bankár BÁLINT ANDRÁS

Castelli báróné, a felesége SZÁVAI VIKTÓRIA

Angelika nővér MARTINOVICS DORINA

Fabriczy-Glembay, nyugalmazott főispán MÁRTON ANDRÁS

Puba, a fia, jogtanácsos RÉTFALVI TAMÁS

Dr. Silberbrandt, a báróné gyóntatója ADORJÁNI BÁLINT

Dr. Paul Altmann, orvos GAZSÓ GYÖRGY

Lakáj BODOKY MÁRK eh.

Anita DRÁGA DIÁNA

Ballocsanszky főhadnagy KÓS MÁTYÁS/HRISZTOV TAMÁS

Dramaturg: Morcsányi Géza

Jelmeztervező: Szakács Györgyi

Díszlettervező: Szlávik István 

Világítás: Baumgartner Sándor

Ügyelő: Kónya József

Súgó: Farkas Erzsébet 

A rendező munkatársa: Őri Rózsa

Rendező: VALLÓ PÉTER

Bemutató: 2015. december 19.

Jegyek kaphatók:

A Radnóti Színház közönségszolgálatánál: Budapest, VI. ker. Nagymező u. 11. (telefon: 321-0600/119, 322-1071) 

és a Radnóti Színház pénztárában (telefon: 343-6792, 321-0600/112.)