Idén rendkívüli produkcióval búcsúztatja az óévet a Tompa Miklós Társulat. Kálmán Imre nagyoperettjét, a Csárdáskirálynőt, az első, 1915-ös német nyelvű bécsi bemutató 100. évfordulójának tiszteletére szilveszter estéjén láthatja a marosvásárhelyi közönség.
A darabválasztást a színház megalapításának 70. évfordulója is indokolja, a bemutatóval kettős évfordulót ünnepel a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház.
Az alkotók:
Az előadás élőzenekaros kísérettel, Incze G. Katalin zenei vezetésével és Tasnádi Csaba rendezésében készül. Szilvia szerepében Fülöp Gergely Tímeát a Kolozsvári Magyar Opera vendégművészét láthatja a közönség.
A szereposztás tagjai: Fülöp-Gergely Tímea m.v., Tollas Gábor, Gáspárik Attila, Lőrincz Ágnes, Bokor Barna, Varga Andrea, Galló Ernő, Sebestyén Aba, Ördög Miklós Levente, Varga Balázs, László Csaba, Csíki Szabolcs, Kilyén László, Szabadi Nóra, Somody Hajnal, Benő Kinga, Moldován Orsolya, Barabási Tivadar m.v. Benedek Botond m.v. Ruszuly Ervin, Gyarmati Éva, Hollai Heiser Anna, Illés Alexa, Tóth Szilvia Lilla, Wessely Zsófia, Bálint Örs, Barabás Hunor, Gaál Attila Csaba.
A díszlettervező Fodor Viola, a jelmeztervező Safranek Zita, a koreográfiát Ladányi Andrea jegyzi, az előadás dramaturgja Tasnádi István.
Hagyományos módon december 30-án, este 19 órától kerül sor az előbemutatóra, december 31-én pedig, szintén 19 órától a premierre, melyre érvényesek a Bernády György mecénás és Kemény János bemutató bérletek.
A Csárdáskirálnyő 1915-ben megszületett:
A „Csárdáskirálynő”-t sokan „Monarchia-operettként” aposztrofálják – Gerő András, Hargitai Dorottya és Gajdó Tamás a mű történetét tárgyaló könyvének alcíme egyenesen „egy monarchikum története” – és nem véletlenül. Mind bemutatásának, mind megírásának históriája szorosan összefonódik a K. u. K. korszak sajátos világával.
Az orfeumi énekesnő és az előkelő családból származó herceg szerelmének megírásához különböző események, többek között a Habsburg-család féltve takargatott, ám mégis kiszivárgó titkai szolgáltathatták a közvetlen forrást. Nem merész feltételezés Rudolf trónörökösben gyanítani Edvin előképét, s a Habsburg-felmenők által rangon alulinak tartott kedvesében, Vetsera Máriában felismerni Vereczki Szilvia valós mását. Anhilte–Cecília vonásait akár az idős Ferenc József császár szeretője, ittebei Kiss Miklós huszárkapitány felesége, a Burgtheater színésznője, Schratt Katalin is kölcsönözhette.
A librettisták, Leo Stein és a miskolci születésű színész, a hazai színpadokat a bécsi Várszínházéra váltó, majd a verselésre átnyergelő Jenbach (Jacobowicz) Béla tehát nem a légből merítették ötletüket: a szerelmeseket végül öngyilkosságba kergető mezaliánsz, illetve császári házasságtörés a bécsi utcák kedvelt témái közé tartozott. Kálmán Imrének tetszett az ötlet, s azonnal neki is látott a munkának....
(részlet Winkler Gábor Operett – Szubjektív kalauz egy varázslatos világban című könyvéből)
Forrás: Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, Operett kalauz
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.