Készül a Rómeó és Júlia Debrecenben - Szikszai Rémusz rendezi

Megkezdődtek a Rómeó és Júlia olvasópróbái a Csokonai Színházban. Shakespeare tragédiáját – Varró Dániel fordítását használva – Szikszai Rémusz állítja színpadra Szakács Hajnalka és Vecsei Miklós főszereplésével. A darab bemutatója február 19-én lesz a Csokonai Színház Nagyszínpadán.

Szikszai Rémusz rendező szavaival az előadásról:

Három nap az élet.
Két gyűlölködő család. Egyazon város lakói. Egyazon hazáé.
Vasárnap reggel verekedés a piactéren, este a Fiú és a Lány egymásba szeretnek a bálban. Éjszaka örök szerelmet vallanak, hétfő reggel a Fiút párbajra hívja a lány unokabátyja. Hétfő délben összeházasodnak titokban, a Pap segít. Hétfő délután a Fiú legjobb barátja halott – leszúrja a Lány unokatestvére –, a Fiú megöli a tettest a nyílt utcán. Száműzik.

Fotó: Máthé András

Hétfő éjszaka nászéjszaka, kedd hajnalban a Fiúnak menni kell száműzetésbe. Kedd reggel eldől, hogy másnap a Lányt a szülei erőszakkal hozzáadják a Herceg unokaöccséhez. Kedd délután a Pap „mérget” ad, egy ki nem próbált szert, aminek a hatását ő sem tudja, csak sejti. Este a Lány megissza. Szerda reggel halott. Csak tetszhalott ugyan, de a családja számára teljesen az. Vagy már hétfőn is az volt? Amikor titokban hozzáment ahhoz, akit maga választott magának, szülői beleegyezés és áldás nélkül? Ahhoz, aki épp a gyűlölt család utálatos kölke? Szerda délután a lányt eltemetik. Szerda este a fiú megtudja, hogy szerelme halott. Mérget vesz magának, igazit, és nyeregbe pattan, meg sem áll felesége kriptájáig. Szerda éjszaka megöli a sírnál virrasztó hercegi sarjat. Aztán megöli magát. A lány felébred a tetszhalálból, és holt szerelme láttán öngyilkos lesz. Csütörtök hajnalban a két család kibékül. Jövő nincs. Béke van.

Három nap az élet.
Egy világban, ahol a gyűlölet az úr és az erkölcs álarcába bújtatott önérdek, ahol az apák tulajdonosai a lányaiknak és feleségeiknek, ahol az a boldogság, ha beházasíthatod gyermekedet a hatalomba, ott a kölkeink csak hazudni tudnak nekünk. Mi mást tehetnének? Muszáj nekik. Megtanulják idejekorán, hogy nem az igazat akarjuk hallani a szájukból, hanem azt, amit elvárunk, amit igaznak akarunk tudni a világról. A mi csodás, erkölcsös és hittel teli világunkról. Megtanulják, hogy a hazugság az élet igazsága, és titokban próbálnak meg önmaguk lenni. Igaznak lenni és őszintének. Aztán belehalnak a próbálkozásba, mi pedig – jó szülők módjára – megsiratjuk őket. Végre teljes joggal sajnálhatjuk magunkat, mi vesztesek. Álszentek. Még a gyászunk sem igazi.

Ám a hazugság nem három nap, de egy egész élet.

Rómeó és Júlia. A többi, néma csönd.”

(Szikszai Rémusz)

Rómaó és Júlia, azaz Vecsei Miklós és Szakács Hajnalka

Fotó: Máthé András

William Shakespeare:

Rómeó és Júlia
tragédia
Varró Dániel fordításában

Capulet Szalma Tamás m. v.

Capuletné Zeck Juli

Dajka Oláh Zsuzsa

Júlia Szakács Hajnalka

Tybalt Mercs János

Montague Bakota Árpád

Montague-né Vékony Anna m. v.

Rómeó Vecsei Miklós m. v.

Boldizsár, szolga Dargó Gergely

Benvolio Papp István

Escalus herceg Csikos Sándor

Lőrinc barát Mészáros Tibor

Mercutio Kiss Gergely Máté

Patikárius Diószeghy Iván

Paris Janka Barnabás

További szereplők
Gyurkovics Zsófia, Kulcs Dávid, Mercs Máté, Steuer Tibor, Tisza Lajos

Dramaturg: Szikszai Rémusz m. v.

Díszlet: Varga Járó Ilonka m. v.

Jelmez: Kis Julcsi m. v.

Ügyelő: Kató Anikó

Súgó: Ozoroczki Erika

Rendezőasszisztens: Szőke Zsanett

Koreográfus: Katona Gábor

Rendező: Szikszai Rémusz m. v.

Bemutató időpontja: 2016. február 19.

Csokonai Nemzeti Színház, Debrecen