A délvidéki gyökerű, 2002-ben alakult utazószínház állandó fővárosi játszóhelye 2016-tól hivatalosan is a Duna Palota lett.
Bába Szilvia, a Duna Palota kulturális vezetője a pénteki sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a Duna Palota két saját művészeti együttese, a Duna Művészegyüttes és a Duna Szimfonikus Zenekar mellett a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház (MKUK) a harmadik, amelynek előadásai a belvárosi intézmény műsorának állandó részét képezik. Az együttműködés célja, hogy a társulat a fővárosi színházi élet állandó részese legyen és a budapesti közönség rendszeresen találkozzon a színház által képviselt értékekkel.
Andrási Attila, a társulat művészeti vezetője elmondta, hogy a kamaraszínház havonta 2-3 előadást játszik a Duna Palota színháztermében, és havi 1-2 alkalommal lesznek láthatók szakrális kamaraszínházi előadásai a Széchenyi teremben.
A műsor gerincét négy történelmi előadás adja: a Halottak napjától Virágvasárnapig című, megtörtént eseményekre és egy szabadkai polgár naplójára támaszkodó darab a trianoni döntés következményeiről szól, az 1918 Őszirózsák - Zuhanórepülésben című mű az őszirózsás forradalom kitöréséhez vezető történéseket próbálja bemutatni, a Kié ez az ország? című történelmi krimi az ország szétszakadása okozta emberi és nemzeti drámát érzékelteti, a Fehér Szarvas című, márciusra elkészülő új előadás pedig a múlt század húszas éveiről, a trianoni kataklizmát követő emberi bénultságról szól. Az előadások rendezője Andrási Attila.
Szemerédi Bernadett, a társulat színművésze és művészeti titkára a szakrális kamaraszínházi előadásokkal kapcsolatban elmondta, hogy ezek a Szín-Dó Art Társulás és az Udvari Kamaraszínház közös produkciói. A Kármelhegyi Boldogasszony rendjének szerzetesnőjéről, Szent Terézről szóló Lélek röpte című darabot, valamint Sík Sándor Keresztútjára épülő Százgyökerű szív című előadást Dóczy Péter rendezésében februárban láthatják a nézők.
Az Udvari Kamaraszínház alapítási céljaihoz híven a magyar történelmi múlt jelentős eseményeit viszi színre a klasszikus színház eszközeinek felhasználásával. Darabjaikkal több mint egy évtizede járják az országot és a magyarok által lakott határon túli településeket, ezt a missziót az állandó játszóhely megalakulása mellett is folytatni fogják - hangzott le a tájékoztatón
MTI