Szeszélyes nyár - "Csehszlovák vizirevü" a Nemzetiben

Vladislav  Vančura azonos című regényének színpadi változatát mutatta be decemberben a Nemzeti Színház. Az előadást Galambos Péter rendezte.

Galambos Péter az előadásról:

Krokovy Vary „fürdőváros” unalmas nyári nyugalmát egy vándor bűvész-kötéltáncos és a gyönyörű, fiatal segédje, Anna megérkezése kavarja fel. A csendes napokon egymást emelkedett stílusú csipkelődéssel szórakoztató három jó barát életét megbolygatja a cirkuszosok érkezése.

A költői lelkületű kanonok, az anekdotázó őrnagy és a filozofáló fürdőmester egy pillanat alatt beleszeret a szépséges Annába, és mindhárman megpróbálják meghódítani. A fürdőmester elhanyagolt felesége, Katerina pedig a bűvész bűvkörébe esik.

Fotó: Eöri Szabó Zsolt, nemzetiszinhaz.hu

Mintha a szabadság istene és istennője jelenne meg a városkában, ahol megállt az idő: mind a három férfi szeretné magának Annát, még ha ez végül testi-lelki sebesülésekbe is kerül, Katerina még oda is költözik a cirkuszos kocsiba, de a mutatványos élet közelről már nem olyan vonzó. A szabadság fárasztó és veszélyes.

Három nap és három éjszaka története, mint a mesében – csak éppen közben lezajlik húsz év viharos cseh történelme 68-tól a bársonyos forradalomig. Hőseink számára mintegy háttérzajként, rádióból és tévéből, zenékben és dokumentumokban szűrődik csak be a külvilág és a történelem, amiről nem vesznek tudomást.

Három nap és három éjszaka kalandjai után ismét helyreáll a csönd és a nyugalom, mert a negyedik nap reggelén már csak hűlt helye van a cirkuszos kocsinak… Minden marad a régiben. Vagy talán mégsem egészen­­...?

(...)

Amikor huszonévesen először láttam a Szeszélyes nyarat, Jiří Menzel filmjét, nem is tudtam, hogy ez nem egy Hrabal-regényből készült, annyira hrabali hangvételű volt. Később eszembe jutott ez a bájos történet, és elkezdtem foglalkozni Vančura regényével. Mint kiderült, Hrabalra – és a 60-as évek egész cseh újhullámjára – nagy hatással volt a Vančura-életmű. A 19. századi nagy hősökről írt regények mellett Vančura hétköznapi hősökről is beszél, és a hétköznapi hősök története a hrabali világ lényege. Hrabal élete nagy részét azért töltötte kocsmában (azon kívül, hogy szerette a sört), mert akikkel ott találkozott, azoknak a történeteit annyira a valóság írta, hogy nem lehet jobbat kitalálni. Ahogy ő mondta: „A szájukról vágtam le a mondataikat”. Ő csak följegyezte, amit maga körül halott, így született a közösségi tapasztalatból, „városi népköltészetből” írt költészet.

Fotó: Eöri Szabó Zsolt, nemzetiszinhaz.hu

Vladislav Vančura és a Szeszélyes nyár:

Vančura a két háború közti cseh irodalom nálunk kevésbé ismert, de annál jelentősebb alakja: a költői-realista cseh irodalom, a hrabali-világ és a cseh írói és filmes újhullám is az „ő köpönyegéből bújt elő”.

Az 1926-ban megjelent kisregény, a Szeszélyes nyár nem csupán Vančura legfontosabb műve, de a cseh irodalom rendkívül jelentős alkotása. Hasek Švejkjével emlegetik együtt, és Bohumil Hrabal munkásságának előzményeként tartja számon az irodalomtörténet. Nagysikerű filmet rendezett belőle Jiří Menzel 1968-ban.

Fotó: Eöri Szabó Zsolt, nemzetiszinhaz.hu

Szeszélyes nyár
Csehszlovák vizirevü

Vladislav Vančura azonos című regénye alapján (fordította: Zádor András)

és egyéb dokumentumok felhasználásával írta:
Ernyei Bea és Galambos Péter

Antonin Horváth Lajos Ottó
Hugo őrnagy Schnell Ádám
Fülöp atya Kristán Attila
Katuska Söptei Andrea
Arnostek Fehér Tibor
Karel Gott, Jirka, Idegenvezető Bakos-Kiss Gábor
Anna Dunai Csenge e.h.
Marta, Szőke lány I. Katona Kinga e.h.
Václav, Őrmester, Armstrong, Józsi bácsi Bordás Roland e.h.
Iveta, Szőke lány II., Józsi néni Ács Eszter e.h.

Zeneszerző, zenei vezető: Melis László
Díszlettervező: Galambos Péter, Libor Katalin
Jelmeztervező: Kárpáti Enikő
Koreográfus: Blaskó Borbála
Súgó: Kónya Gabi
Ügyelő: Lovass Ági
Rendezőasszisztens: Kernács Péter
Rendező: Galambos Péter