Idén végez a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Bagossy László, Pelsőczy Réka és Rába Roland prózai színész osztálya. A 7óra7 interjúsorozatot készít a hallgatókkal, legutóbb Dékány Barnabást kérdezték.
"Nem azt döntöttem el, hogy színész leszek, hanem azt, hogy színházzal akarok foglalkozni és semmi mással. A Ledarálnakeltűntemet néztem a Katonában, amit Bodó Viktor rendezett, és közben valami hirtelen összeállt a fejemben. Ez elég későn történt, már jóval az első felvételim után. A szüleim is színészek, egy drámatábort meg egy drámasulit vezetnek, ahova én is jártam. Az akkori csapatból mindenki felvételizett, természetesen én is megpróbáltam, bár akkor még nem tudtam, pontosan miért. Az első rostán kiestem. Elkenődtem, aztán felálltam és elkezdtem töprengeni. Magamon, színházon, azon, hogy hol a helyem a világban. (...) Töprengtem fél évet, és ahogy említettem, akkor, amikor ültem a Ledarálnakon, valami hirtelen összeállt. Sokminden. Megértettem, hogy színházzal kell foglalkoznom" - mesélte Dékány Barnabás.
Fotó: Toldy Miklós
A fiatal színész szerint az egyetemen végtelenül komplex, szinte leírhatatlan élmények érték. "Egyrészt nagyon izgalmas osztályom van. Sokat lehetett tőlük tanulni, hozzájárultak ahhoz, hogy nyitottabbá váltam. (...) Az osztályfőnökeim szeretettel, odafigyeléssel és maximalizmussal kezeltek. Lassan beavattak abba, hogyan működik egy színész" - fogalmazott Dékány Barnabás, aki már rendezőként is bemutatkozott, Stanisław Lem Solaris című regényének színpadi adaptációját készítette el.
"Már első éves színészként észrevettem, hogy amikor a mesterség órákon jeleneteket csináltunk, sokszor ahelyett, hogy belementem volna egy figurába, elkezdtem partizánkodni: kiültem a széksorok közé és kívülről figyeltem a többieket, aztán visszaugrottam játszani" - emlékezett a színész, aki arról is beszámolt, hogy rendezői és színészi ambíciói is helyet kaptak, amikor elkezdtek egész estés produkciókon dolgozni.
A kérdésre, hogy az egyetem elvégzése után szabadúszó lesz-e, Dékány Barnabás így felelt: "Most úgy néz ki, igen. De közben megtaláltam a Belvárosi Színházat, ahol már a második bemutatómra készülök, és ez nekem megadja a szükséges biztonságot. Emellett tudok az írással és a rendezéssel is foglalkozni, ami ugyanolyan fontos számomra, és úgy érzem, ugyanannyi dolgom is van vele, mint a színészettel. Változó világban élünk, (...) de bennünket már az első évben figyelmeztettek, hogy ez ilyen lesz, mi pedig elfogadtuk. Tulajdonképpen az, amit mi csinálunk, valahogy a rock ’n’ rollról szól. Nem szabad több biztonság után kuncsorogni, mint amennyit kapsz" - vélekedett Dékány Barnabás
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.