A Galilei életét kezdte próbálni Zsótér Sándor a Nemzeti Színházban. Az Ungár Júlia új fordítása alapján készülő bemutatót március 20-ra tervezik. A több, mint ötven szerepet Trill Zsolt, Törőcsik Mari, ifj. Vidnyánszky Attila, Trokán Nóra, Kristán Attila, Mátyássy Bence és öt színművész hallgató játssza.
Ungár Júlia, az előadás dramaturgja, a Galilei élete fordítója a darabról:
Brecht talán legszemélyesebb darabja a Galilei élete. Mért? Mert Galilei a kíváncsiságot testesíti meg. „Tudnom kell” – mondja kicsit szégyenkezve, védekezőn, amikor éppen tönkreteszi a lánya boldogságát, és az inkvizíció tiltása ellenére újra kísérletezésbe fog, hogy bebizonyítsa: a Föld forog a Nap körül. Személyes a „tudnom kell” gyötrelmes, és örömteli szenvedélye, a kételkedés saját eredményeiben is, a kísérletezés kudarcokkal teli hétköznapi robotja, a saját és mások életével való hazardírozás, a kisebb-nagyobb csalások, ravaszkodások és megalkuvások, és az ezekkel való szembenézés fájdalmas és kellemetlen józansága. És személyes az élet adta örömök tisztelete, legyen az evés, ivás, jó könyv, szép vers, új gondolat, a humor, bölcs irónia és a keserű önirónia.
A Galilein, mint majd minden darabján, folyamatosan dolgozott Brecht: 1938-1943 között, és azon is túl. Az utolsó változtatást Hirosima után tette meg. Galilei tanítványával való utolsó beszélgetésében a „tudnom kell” következményeire kérdez rá. A tudósok, az írástudók felelősségére. Az ősbemutató 1943-ban volt Zürichben. 47-ben Amerikában Charles Laughtonnal a főszerepben játszották. A darab németországi bemutatójára már csak a szerző halála után, 1957 januárjában került sor Brecht színházában, a Berliner Ensemble-ban.
Fotó: Eöri Szabó Zsolt
Bertolt Brecht 1898. február 10-én született Augsburgban. Meghalt 1956. augusztus 14-én Berlinben. Költő, író, darabíró (ahogy magát nevezte), rendező, színházvezető, az epikus színház teoretikusa. Idegen pillantással tekintett a jól ismertre, szokatlannak mutatta a megszokottat, hogy ne vegyük természetesnek, amit természetesnek gondolunk, és öröknek, amit öröknek akarnak elhitetni velünk.
Zsótér Sándor 1998 óta rendez Brechtet. Lenyűgözi a szerző okossága, gyakorlatiassága, élet- és főleg emberismerete, szabadsága, költészete szemérmes érzelmessége, nyitottsága és kíméletlensége. Hogy a legkisebb szereplőnek is megvan a maga igazsága, hogy egyetlen mondatban is ott egy egész élet, hogy szinte minden mondat, vagyis minden cselekedet ellene szegül a másiknak. Hogy mindent megkérdőjelez. Hogy soha nem nyugszik. Magyarországon eddig a legtöbb Brecht-darabot Zsótér rendezte. Némelyiket többször is.
Vagy elégedetlenségből, vagy mert egy színész izgatja, vagy a darab mutatja magát másik oldaláról. A Galilei életét csinálta már 2002-ben a Szegedi Nemzeti Színház egyik játszóhelyén, a Tantusz Művelődési Házban, Király Leventével a címszerepben.
A mesterségét szenvedéllyel űző, azt minden elé és fölé helyező ember küzdelme önmagával és a világgal még sok titkot rejt magában. Jó lenne legalább némelyikükhöz közelebb kerülni.
A próbáról képekben:
Fotók: Eöri Szabó Zsolt
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.
Bertolt Brecht:
Galilei élete
Fordította: Ungár Júlia
Szereplők:
Trill Zsolt
Törőcsik Mari
ifj. Vidnyánszky Attila m.v.
Trokán Nóra m.v.
Kristán Attila
Mátyássy Bence
Kiss Andrea e.h.
Mészáros Martin e.h.
Nagy Balázs e.h.
Nagy Márk e.h.
Szép Domán e.h.
Díszlettervező: Ambrus Mária
Jelmeztervező: Benedek Mari
Dramaturg: Ungár Julia
Súgó: Sütő Anikó
Ügyelő: Kabai Márta
Rendezőasszisztens: Kolics Ágota
Rendező: Zsótér Sándor
Tervezett bemutató:
2016. március 20., Kaszás Attila Terem, 19:30
nemzetiszinhaz.hu
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.