Eperjes Károly rendezésében mutatta be február 12-én a veszprémi színház Schiller Ármány és szerelem c. művét.
Ajánló a darab elé:
Ez egy klasszikus, romantikus mű, szerelemmel, ármánnyal fűszerezve. Schillernek talán a legtöbbet játszott és legnépszerűbb darabja, általában minden színház minimum húszévenként műsorára tűzi. Már ideérkezésem idején is fontolgattam (hét évvel ezelőtt) a darab bemutatását, most jött el az ideje, mert igazgatónk, Oberfrank Pál kérésére a jövő évre általam tervezett lehetséges darabok közül emellett döntött, és én ezt örömmel nyugtáztam. Remélem, mind a közönségnek, mind a színészeknek nagy örömük lesz a darab bemutatásában.
(Eperjes Károly rendező)
Eperjes Károly így nyilatkozott a VEOL.hu-nak:
"Szeretem a darabot, nagyon aktuálisnak tartom. Nagy klasszikus, mint amilyen Shakespeare vagy Moliére. Remélem, nem múlik ki a darab Veszprémben, már ajánlottam Budapesten is színházban. Bízom benne, hogy más színház igazgatója és dramaturgja is azt látja majd benne, amit én látok.
(...)
Mi a dolga egy edzőnek? Egy karmesternek? Nekem minden szólamot kell ismerni. Ez összetettebb felelősség, mint színésznek lenni, nem lebecsülve a színészi feladatot. Olyan, mint mikor az ember kapust, vagy centert, vagy középpályást játszik, azt a posztot nagyon be kell tölteni. Szemben a rendezővel, akinek olyan a feladata, mint egy edzőnek. Lerágja a körmét, kitalálhat bármilyen jó taktikát, ha a többiek nem tudják azt megcsinálni. Nekem ki kell érlelnem a jó taktikát az adott felállásra. (...) Úgy látom, bíznak bennem és talán szeretnek. Elhiszik, megteszik, amit ajánlok és kérek. Nem tapasztalok ellenkezést. (...) Elmondom, hogy ha valaki egy szituációnak jobb megoldását tudja, mint a kínálatom, adja ide. De azt nem szeretném, hogy azt mondja, ez nem jó és nem hoz helyette jobbat. Minden rendezésemben volt, van is erre példa, hogy a játszótársak jobb ajánlását örömmel elfogadom. Nem vagyok a darab, az előadás ellensége, sőt magamnak se".
Haumann Pétert a Fejér Megyei Hírlap kérdezte:
Haumann Péter a fiával játszik együtt az Ármány és szerelem című darabban. Millert, a városi zenészt alakítja az Ármány és szerelem című színműben, a bemutató ma este lesz.
- Amikor elvállalta ezt a szerepet, motiválta önt, hogy a fiával (Haumann Mátéval - a szerk.) játszhat együtt?
- Nagyon jó érzés, hogy a fiammal játszhatok együtt. Szerepeltünk már egy színpadon, filmen is.
- Eperjes Károly rendező kérte Miller szerepére. Hogyan tudtak együtt dolgozni?
- Küzdelmes volt mind a két részről. Neki is velem, nekem is vele.
- Eperjes hagyott teret a színésznek?
- Persze. Nagyon szépen csinálja. Alapvetően színész, ismeri a színészlelkületet, tudja, hogyan kell hozzájuk szólni. Ő hagy engem, én mondom, mit lehetne másként próbálni, gyümölcsöző a kettőnk együttműködése.
- A veszprémi társulatról mi a véleménye?
- Ez egy jó lelkületű társaság, érezni a büfé hangulatán, az öltözői beszélgetéseken, ahogyan a színészek elhaladnak egymás mellett a folyosón, átszólnak egymáshoz.
- Amikor a fiával egy színpadon áll, apa és fia vagy két színész van jelen?
- A színpadon két szakmabeli színész nézi egymást, nem pedig apa a fiát. Neki is ugyanannyira van igaza, amikor bírálnia kell engem, mint ahogyan bírálom én néha őt. Két egyenrangú színész van jelen. Az autóban, mikor együtt megyünk hazafelé, megbeszélünk dolgokat. Felvetem, hogy mi lenne, ha, ezt nézd meg, gondold át, próbáld ki. És ő is ugyanígy mondja ezeket nekem.
- Három gyermekéből ketten - Petra és Máté - is ezt a pályát választották. Örül ennek?
- A színészi pálya egy gyönyörű, de átkozottul nehéz pálya. Adja Isten, hogy a gyerekek tudják továbbvinni. Megosztott a színésztársadalom, zárt közösségek működnek, nehezen engednek be egy árnyalatnyival másabb szemléletűt maguk közé. Sok a probléma, egészen odáig, hogy mennyit keresnek a színészek.
- Ön nem panaszkodhat: számtalan színházi előadásban, játékfilmben és televíziós filmben szerepelt, szinkronizált, díjakkal ismerték el a munkáját.
- A díjakat mindig köszönjük szépen, azok nagyon jólesnek. Ilyen vonatkozásban nincs problémám, elismerték a munkámat. Ettől teljesen függetlenek azok a napi apró dolgoknak tűnő gondok, amik időnként ellepik az embert egy-egy ilyen próba után. Ilyenkor nincs kitüntetés, az embert nem érdekli más, csak az, amit nem bír megoldani. (...)
Az előadásról képekben:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Fotók: Veszprémi Petőfi Színház