Február 17-én mutatta be a Kecskeméti Katona József Színház az Óz című zenés mesét.
Ajánló a darab elé:
Figyelj, ezt jegyezd meg: piros cipellőben végig a sárga úton Totóval Smaragdvárosba, onnan – ha minden jól megy – vissza a fekete-fehér Kansasbe! A Dél-keleti Boszorkány jó, az Észak-nyugati gonosz. Az ember bádog, a madár ijesztő, az oroszlán gyáva... Dorothy csak álmodik. Ettől persze a mese még nagyon is érdekes és tanulságos történet a szívről, az észről, a bátorságról, ezek fontosságáról és hiányáról... Mindezt csupa csodálatos dallam kíséretében... De ki az az Óz? A nagy varázsló! És mit tud? Derítsük ki együtt!
Villáminterjú Erdeős Anna rendezővel:
- A mesékben is a felnőtt mesét keresem – mondta egyik interjújában. Az Ózban milyen történetet talált?
- Ami a döntésekről szól. Dorka elvágyódik a szürkeségből a színességbe, de amikor ott van, úgy érzi, visszavágyik. Hazamenjen? Ott maradjon? Döntenie kell, és vállalni a következményeket. Ez a felnőtté válás egyik stádiuma. Egyébként fontos gondolat az elvágyódás is: folyamatosan valami másra vágyunk, mint amiben vagyunk.
- Az Óz egy hosszú-hosszú menetelés.
- Amire nekünk 70 percünk van a színpadon.
- Mi lett a megoldás?
- Az előadásban zenei és prózai etapok váltják egymást. A zenei etapok alatt, stilizált módon, konferanszié segítségével mondunk el sok mindent. Aztán megállunk, megnyugszunk, és kibontjuk az adott helyzetet.
- Milyen ezeknek a nagy meneteléseknek a zenei világa?
- A funkyból indulunk, de végigmegyünk szinte mindenen. A zenét Szemenyei János írta - nagyon színházi zenének érzem.
- Milyen lesz az előadás látványvilága?
- Használunk lézer animációt, vetítéseket, de alapvetően a minimál art jellemző. Az alapszíneket és azok komplementereit használjuk. Viszonylag üres térben, szinte kellékek nélkül, egy-egy erős jelzéssel dolgozunk. A díszlet olyan, mint egy hagyma: ahogy egyre beljebb jutunk a sztoriba, úgy tűnik el a díszlet egy-egy rétege.
- Gyerekkorában az Óz ott volt a kedvenc meséi között?
- Két kedvencem volt: az Alice Csodaországban és az Óz. Úgy hozta a sors, hogy most egymás után megrendezhetem mindkettőt. Az Óz premierjének másnapján az Alice-ből van olvasópróbám Győrben…
- Visszajöttek a gyerekkori emlékek?
- Erre nehéz válaszolni. Annak idején megvolt az 1980-as Óz, a nagy varázsló magyar hangjáték kazettán, amit egyébként felnőttként is nagyon jó anyagnak érzek. Rengetegszer meghallgattam. Biztos, hogy egy-két dolog kitörölhetetlenül bennem maradt, de nem tudnám visszafejteni, hogy melyek lehetnek azok.
- Másként kezd a munkához, ha mesével foglalkozik vagy például kortárs drámával?
- Nem.
Kérdezett: Rákász Judit
Lyman Frank Baum:
ÓZ
mese zenével
Dorothy DEMETER HELGA e.h.
Bádogember FAZAKAS GÉZA
Oroszlán FERENCZ BÁLINT
Madárijesztő KISS ZOLTÁN
Dél-Keleti boszorkány RÉTI ERIKA
Észak-Nyugati boszorkány CSOMBOR TERÉZ
Óz PÁL ATTILA
Konferanszié MAGYAR ÉVA
Őr SZOKOLAI PÉTER
Valamint a Kecskemét City Balett tagjai
Színpadra alkalmazta: Kovács Napsugár
Zeneszerző: Szemenyei János
Dalszöveg: Vecsei Miklós
Díszlettervező: Taksás Mihály
Jelmeztervező: Kiss Borbála
Zenei vezető: Károly Kati
Koreográfus: Barta Dóra
Súgó: Arató Andrea
Ügyelő: Horváth Ferenc és Mahalek Gábor
Rendezőasszisztens: Sirkó Anna
Rendező: ERDEŐS ANNA
Kecskeméti Katona József Színház