Beszélgetéssorozat Dráma a designban címmel - Villáminterjú Mohácsi Andrással
Útnak indult a MOME és a Jurányi közös projektje, a Dráma a designban c. sorozat, melynek márciusi beszélgetőtársa Khell Zsolt lesz. A sorozatról és a február 28-ig látható Faltól Falig c. kiállításról kérdezte Mohácsi Andrást a Jurányi Latte.
Február 28-ig látható a FALTÓL FALIG c. kiállításod a Jurányi Galériában. Mi izgatott a létrehozásában: a kiállítás helyszíne, ami a Jurányi Suterene egyik oldalsó terme, vagy a kréta, mint médium?
A kiállítás lehetőségében a méret, a terem összefüggő falai érdekeltek leginkább. A kréta pedig kihívás volt. Tasnádi József és Fischer Balázs, akik előttem "állítottak" ki ebben kréta térben, ők már használtak vizes technikát a krétarajzban. Most én is ezt a a technikát használtam, csak egy irányban tovább fejlesztettem, őrőltem, és turmixoltam a krétát, és utána a kész mixtúrával festettem a falakat.
A pulzáló krétasávoknak köszönhetően számomra a Jurányi Galéria tere szinte életre kelt és elkezdett (végre) közösségi térként működni. Tudatosan törekedtél erre a hatásra?
A műtermemben készített rajzaim motívumaiból szerettem volna elindulni, és előre sejtettem, nem oda fogok kilyukadni. A méretek miatt és az összefüggő, egymásra kacsintó falak számomra új térélményt adtak. A a fekete-fehér alapon játszott ritmus volt most az, ami sok új élményt adott számomra. A képzőművészet alatt leginkább dekorációt értenek az emberek, pedig képzőművészet extenzív jellegét ismerjük, de ritkán merünk erre az erőre rákérdezni. Ez egy kísérlet volt, lehetséges-e a falakat a tér kiterjesztésére használni. Most megújulva kezdek a műtermemben dolgozni, és látom, más méreteket kell ezután felvállalni az új rajzaimban is.
A MOME és a Jurányi közös projektjeként útnak indítottad most februárban a Dráma a designban című sorozatot is, mely során jeles színházi alkotókon keresztül foglalkoztok a színház vizuális kultúrájának ismertetésével. Hogyan jött az ötlet? Úgy érzed, hogy a látványvilág nem kap akkora szerepet az előadások elemzésekor?
Van egy hallgatói csoport a MOME-n, akikkel évek óta színházi produkciók vizuális világát figyeljük. A látványteremtés, a díszlet és jelmez világa az amit kutatunk. Ennek a csoportnak a munkájából adódott az ötlet, keressük fel azokat a jeles tervezőket, akik a hazai színpadok vizuális jegyeinek legkiválóbb alkotói. A hazai színház és a színikritika is alapvetően nyelvcentrikus, őrződik még a nyelvében él a nemzet szűk látókörű hagyományának folytatása. Sokszor ültem úgy színházban, hogy az előadásból csak a jelmzre, a fényekre vagy a díszletre kellett figyeltem, mert az messze kimelkedett a produkció egészéből. Mégis, a színpadi matematika összességéből a látvány érdemtelenül kivonódik. Ezért gondoltuk azt, hogy ismerjük meg jobban a színházi design mestereit.
Február 15-én volt a beszélgetéssorozat első találkozója Szűcs Edit jelmeztervezővel. Számunkra is meglepetés volt az érdeklődés és maga azt este hőfoka. Szűcs Edit munkásságának áttekintése, az alkotói jellemzőire való rákérdezés, az ő kalauzolása az életműben, megerősített bennünket, ez a beszélgetéssorozat komoly jövő előtt áll.
Hogyan épül fel a beszélgetés? Ki a célközönség?
Célunk az, hogy egy alkotó életművének gerince látható legyen. Szeretnék mindig rákérdezni arra, hogy a sokszínű munkák ellenére mik egy színházi alkotó egyéni útja a látványteremtés során. A vizuális nyelv olvasását is tanulni kell, és erre nyelvre is szeretnék rávilágítani. De a legizgalmasabb mindig a személyiség, arra pedig remélem nyitottak vagyunk.
A célközönség azok az érdeklődők, akiket érdekel a színházi látványteremtés műhelyvilága. A színházi látványtervezés oktatási fellegvárainak, a MKE, a MOME és SZFE látványtervezéssel foglalkozó hallgatóinak szeretnénk felkínálni egy közös találkozó helyet. De biztos vagyok abban is, lesznek olyan fiatal diákok, akik az ilyen beszélgetések alapján választanak egy olyan hivatást amely meg fogja változtatni az életüket.
A márciusi beszélgetőtárs Khell Zsolt lesz. Személy szerint te miért tartod fontosnak Khell munkásságát?
Személy szerinti válaszom nagyon egyszerű, szinte Zsolt munkáin keresztül tanultam meg látni a színházat. A kaposvári időkben rengeteg munkáját ismertem meg, és csodálkoztam rá, mennyire összetett feladat egy díszletterv megteremtése, a kivitelezés végigküzdése. Khell Zsolt pedig a maga szerény természete mögött egy erős alkotói karaktert mutat meg, és egy jelentős alkotói életművet tudhat magáénak. Ő mondta egyszer nekem: olyan erősnek kell lenni a díszlettervnek, hogy ha csak 80%-a is megvalósul meg az elkészítés során, akkor is át kell hogy süssön az eredeti szándék. A március 30-i beszélgetésünkön erről a 100% -os szándékról szeretnénk kérdezi őt.
Szerző: Antal Klaudia / Jurányi Latte