Április 15-én mutatják be a Madách Színházban A nyomorultak című musicalt, a premier előtt másfél hónappal Debreczeny Csabával, Kocsák Tiborral, Zöld Csabával, Feke Pállal, Vágó Bernadett-tel, Nagy Sándorral, Tóth Andreával és Solti Ádámmal találkozhatott a közönség egy kötetlen beszélgetésre.
Rényi Ádám kritikus, blogger, kommunikációs és marketing szakember, a Fantomtól a Mamma Mia!-ig című, Madách Színházról szóló könyv egyik szerzője moderátorként vett részt a programon, és arra emlékeztetett, hogy a próbák már javában zajlanak.
Arra a kérdésére, hogy miért pont A nyomorultak kerül ismét repertoárra, Kocsák Tibor elmondta: “a mű a világirodalom legszebb alkotása és nemcsak a film, hanem ma már a musical is klasszikusnak számít.”
Claude-Michel Schönberg darabját már 1999-ben bemutatták a Madáchban, - szintén Szirtes Tamás rendezésében – akkor 200-nál is több előadást élt meg. Miután utoljára ereszkedett le a függöny a rajongók tüntetést szerveztek a művészbejárónál, így adtak hangot annak az óhajuknak, hogy A nyomorultak ismét szerepeljen a teátrum műsorán.
“A nyomorultak a musical-operák vonulatába tartozik, Az Operaház Fantomja hasonló kvalitású csupán” – véli Kocsák Tibor.
A nyomorultakban “illik” benne lenni?
Az előadásra bő egy évvel ezelőtt castingon választották ki a főszereplőket, a közönségtalálkozón a színészek meséltek erről a megmérettetésről is.
Feke Pál arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen jellegű, nagy volumenű castingokat a Madách Színház honosította meg, hiszen külföldön már bevett “szokás”: bárki megkaphat akár egy főszerepet úgy is, hogy az utcáról sétál be.
Debreczeny Csaba még 1994-ben játszhatta el Chris-t a Miss Saigonban, ekkor indult zenés-színész karrierje is, de a 2002-es Anna Karenina óta nem vett részt hasonló, nagyszabású zenés produkcióban, ezért amikor véletlenül megtudta, hogy szereplőket keresnek A nyomorultakba, azonnal jelentkezett és meg is kapta Javert szerepét. Debreczeny Csaba szerint a darabban Javert az ószövetségi Isten kíméletlenebb attitűdjét hozza, Jean Vajean az újszövetségi bocsánatot, szeretetet képviseli.
Zöld Csaba a József Attila Színház tagjaként kapott meghívást a castingra, és mivel épp egy szakmai mélypont szélén állt, az eseményt úgy írta be a naptárába hogy mérföldkő. Zöld Csaba úgy fogalmazott, hogy szerinte a castingokra, a versenyhelyzetre mindenhol szükség lenne. “A Madách úttörőnek számít ebben, mert általában a színházakban félnek az új arcoktól. Pedig mindenkinek nagyon jó a frissítés...” - tette hozzá. Jean Valjean-t főiskolás kora óta szeretné eljátszani, és bár 2015-ben már bemutatkozott a Szegedi Szabadtéri Játékokon a főszerepben, alig várja, hogy a Madáchban is színpadra állhasson.
A nyomorultakat április 15-től láthatják, az előadás díszleteit Erkel László Kentaur jegyzi, a jelmezek Rományi Nóra munkái, a produkció zenei vezetője Kocsák Tibor, a koreográfus Tihanyi Ákos, a musical rendezője Szirtes Tamás.
A nyomorultakról:
A darab Victor Hugo azonos című regénye (Les Misérables) alapján készült. A nyomorultak 1862-ben jelent meg. A mű jelentős korrajz a 19. századi francia történelemről, politikai, társadalmi, kulturális helyzetről.
A könyvből számos adaptáció készült már: filmek, színdarabok és legutóbb a musical-változat. A főszereplő Jean Valjean megformálói között találjuk Jean Gabint, Liam Neesont, Hugh Jackmant, Gérard Depardieut és Jean-Paul Belmondót is.
A Victor Hugo regénye alapján készült musical zenéjét Claude-Michel Schönberg szerezte, az eredeti francia szöveget pedig Alain Boublil és Jean-Marc Natel írta. Eredetileg albumként jelent meg, az első színpadi bemutató 1980-ban volt Párizsban, a Palais des Sports-ban. Cameron MacKintosh angol producer kezdeményezésére 1983-ban angol nyelvre is lefordították.
A nyomorultak 1985. október 5-én debütált a West End-en, ahol azóta kiérdemelte a legtöbbet játszott musical címét, megelőzve Az Operaház Fantomját, a Macskákat, és a Mamma Mia!-t is. 1987-ben a Broadwayn is bemutatták, ott az 5. helyen áll a legtöbbet játszott musical-ek sorában.
A közönségtalálkozóról képekben:
1.
2.
3.
4.
5.
Fotók: Madách Színház
Színház.hu