Joseph Kesselring világhírű krimikomédiáját mutatta be február 20-án a József Attila Színház.
Ajánló a darab elé:
A valószerűtlen fordulatokban bővelkedő, már-már hihetetlen, ám annál ellenállhatatlanabb humorú történet a messzi Brooklynban játszódik, a második világháború idején. Miközben a háború kellős közepén az egész világ lángokban áll, Brooklyn és a Brewster nővérek levendulaillatú háza maga a béke szigete. A köztiszteletnek örvendő és tündéri természetű öreglányok miközben fáradhatatlanul jótékonykodnak egy titkos szenvedély rabjai: szerető család és meleg otthon nélkül élő idős férfiak utolsó óráit édesítik meg, nem igazán hétköznapi módon.
Velük lakik unokaöccsük, Teddy, aki pincéjükben saját kezűleg ássa ki a Panama csatornát és abban a tévhitben él, hogy ő az Egyesült Államok elnöke, Theodore Roosevelt.
Másik unokaöccsük, Mortimer, színikritikus. És hogy teljes legyen a család, van még egy harmadik unokaöcs is, Jonathan, aki átoperált arccal bujkál a rendőrség elől, és épp a legrosszabb pillanatban érkezik meg dr. Einsteinnel és egy gyanúsan nehéz csomaggal. Később betoppan egy rendőrfelügyelő, aki civilben titkos drámaíró, majd Jonathan dicsekszik el igen furcsa és meghökkentő dolgokkal. A váratlan események zuhatagában egy rejtélyes hulla kerül elő a ládából, ami felborzolja a kedélyeket és lassan mindenki elveszti a fejét, de hogy mitől és hogyan, azt természetesen nem árulhatjuk el...
Kritikus szemmel az előadásról:
Forrás: Magyar Idők
(...) Kesserling darabja tulajdonképpen paródia, az író nagy Agatha Christieés Arthur Conan Doyle-rajongó volt - az Arzén és levendulában egyébként a Csengetett, Mylord? világa is erősen él, hiába Brooklyn a helyszín, az egész modor valahogy fatálisan angol -, s bár nincs rá konkrét adat, de több mint valószínű, hogy a gótikus rémregényekben, netán egyenesen H. P. Lovecraft vagy Bram Stoker munkásságában is elmerült. A darab morbid humora, túl a Frankeinsteinre való folyamatos utaláson is, mindenképpen ezt támasztja alá, mert azért tizenkét vagy tizenhárom - ez visszatérő vita tárgya - hulla a pincében irodalmi értelemben komoly mennyiség, főleg úgy, hogy a szereplők közül ritkán veszi komolyan őket bárki is.
A stílusparódia, az utalások és a morbiditás tekintetében Kesserling akár Tarantino előképének is nevezhető - persze ha Tarantino előképeit föl akarnánk sorolni, nagyobb terjedelemben kellene gondolkodnunk -, dramaturgiailag viszont a klasszikus, franciás ajtócsapkodós, váratlanul becsöngetős bohózatot képviseli. Épp csak a szerepcserés helyzetkomikum hiányzik, legalábbis élő szereplőkkel, a hullák ugyanis elég sűrűn cserélődnek. Böhm György rendező magabiztosan kezeli ezt az egész marhaságot színészestül-mindenestül, mert ez az előadás bizony egy marhaság szőröstül-bőröstül, sem logikája, sem értelmes gondolatmenete nincsen, éppen ezért rettenetesen szórakoztató. (...) Szerző: Juhász Kristóf
Joseph Kesselring
ARZÉN ÉS LEVENDULA
bűnügyi bohózat
Abby MOLNÁR ZSUZSA
Martha FEHÉR ANNA
Jonathan ZÖLD CSABA
Mortimer CHAJNÓCZKI BALÁZS
Teddy FILA BALÁZS
Dr. Einstein LIPPAI LÁSZLÓ
Harper tiszteletes KISS GÁBOR
Helen LÉTAY DÓRA
Rooney hadnagy BLAZSOVSZKY ÁKOS
O'Hara őrmester UJRÉTI LÁSZLÓ
Brophy rendőr PÁSZTOR TIBOR
Klein rendőr ELŐD ÁLMOS
Mr. Witherspoon BOTÁR ENDRE
Mr. Gibbs LÁNG JÓZSEF
Fordította ZÖLDI GERGELY
Díszlet BÁTONYI GYÖRGY
Jelmez TÚRI ERZSÉBET
Asszisztens CZIPÓ GABRIELLA
RENDEZŐ: BÖHM GYÖRGY