Több mint 220 ezren voltak kíváncsiak az Kultúrházak éjjel-nappal idei országos eseménysorozatára, amelyen a korábbiakhoz képest tovább nőtt a helyszínek, a rendezvények és a közreműködők száma is - hangzott el a programot értékelő keddi sajtótájékoztatón Budapesten.
Szedlacsek Emília, az Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője kiemelte, hogy idén több mint 600 helyszín csatlakozott a február 5. és 7. között megrendezett rendezvénysorozathoz. Mint hozzátette, a programokon a fiatal és az idősebb korosztály képviselői hasonló arányban vettek részt, és évről évre egyre több család látogat el a helyszínekre. A partnerként közreműködő szervezetek száma mintegy másfélezer volt és több mint 2700 helyi közösség kapcsolódott be aktívan a programokba - hangsúlyozta a főosztályvezető.
Doncsev András, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke, az MTVA kulturális főszerkesztője felidézte, hogy idén az élőzene népszerűsítése állt a rendezvény középpontjában, így a komoly és könnyűzenei koncertek mellett számos népzenei együttes is bemutatkozhatott a közönség előtt. Emlékeztetett arra, hogy a könnyűzenei utánpótlást támogató Cseh Tamás Program mintájára idén elindul a Halmos Béla Program is, amely éppen ezeket az együtteseket, a népzenét művelő fiatalokat kívánja majd segíteni.
Polyák Albert, a Nemzeti Művelődési Intézet főigazgatója a kulturális közfoglalkoztatottak szerepét és tevékenységét emelte ki az intézményhálózatok napi működésében és a rendezvénysorozat helyszínein végzett munkában egyaránt, Sajó Attila, a Magyar Népművelők Egyesületének elnöke pedig az idei központi tematika ötletét méltatta. Mint mondta, a sorozatot immár tizedik éve mindig farsang utolsó hétvégéjén rendezik, így az ünnepkörhöz kapcsolódó hagyományos programokat nagyban színesítették az élőzene különböző területeit mélyebben bemutató foglalkozások.
A rendezvényhez kapcsolódva idén is három témában hirdettek pályázatot, amelyre mintegy 500 alkotás érkezett.
A Cseh Tamás Programmal közösen meghirdetett, Ha az erősítő mesélni tudna című könnyűzenei helytörténeti pályázatra olyan szinopszisokkal lehetett nevezni, amelyek a települések könnyűzenei múltjának feltárását és dokumentálást segítik elő. A zsűri indoklásában kiemelte, hogy bár a pályaművek egy-egy települést érintenek, más közösségek számára is példaértékűek lehetnek, illetve olyan információkat hordozhatnak, amelyek a magyar rocktörténet szempontjából is fontosak. Ezért a három legjobb szinopszis benyújtójának meghívásos pályázatot írtak ki 300-300 ezer forint értékben azzal a céllal, hogy az írások alapján az anyagokat július végéig kidolgozzák, és azokat a Cseh Tamás Program Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzéséért Alprogramja publikálhassa. A lehetőséget Tóthné Unghy Ilona, Fúvósoktól a rockig - Simontornya könnyűzenei élete az elmúlt nyolcvan évben című szinopszisával, a battonyai Városi Művelődési Központ és Könyvtár Könnyűzenei bandák a Viharsarok szegletében 1960-tól napjainkig című munkájával, valamint Törköly József Az Orosházi Beatfesztiválok története című írásával érdemelte ki.
A szakmai innovációs pályázat nyertese Csóka Eszter, a kispesti KMO Művelődési Ház munkatársa lett a BabaArt Művészeti Napok és Szakmai Konferencia című pályázatával, a fotók közül pedig Szalai Sándor Fehér & Matisse című képét találta a legjobbnak a zsűri.
A díjazottak elismerő okleveleket és pénzjutalmat vehettek át.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.