Egy Ausztráliában élő kínai fotóművész, William Yang szokatlan nyomozásba kezdett: felkutatta családja történetét, a titkos vagy elfelejtett sztorikból pedig előadást szerkesztett.
Személyes történetek az elmúlt 100 évből: születés, szerelem, halál, hagyományok és gasztronómia. Zavarba ejtően ismerős tartalom sok humorral prezentálva. A világhírű fotós képeiből néhány a Trafó kávézójában látható az előadás napjáig, ezeket a fotókedvelő nézők akár meg is vásárolhatják.
„Az előadás nekem olyan, mint egy terápia, hiszen mindent kibeszélek magamból.”
William Yang
William Yang író, előadó és fotóművész Ausztrália egyik legünnepeltebb művésze. Nagyszülei az ausztrál aranyláz idején, az 1880-as években költöztek Kínából Ausztráliába, Yangnak így harmadik generációs betelepültként nem maradt élő kapcsolata gyökereivel, egészen 35 éves koráig. Édesanyja halála idején ismerkedett meg mélyebben a taoizmussal, és azonnal el is köteleződött a kínai filozófia mellett. Ez volt az első lépés saját identitásának vizsgálata és a Yangok történetének felkutatása felé. Gazdagok és szegények, szolgák, kétkezi munkások privát történetei elevenednek fel ebben az igazán személyes produkcióban.
Maga William Yang meséli el ezeket a történeteket, miközben illusztrációképpen eredeti fotókat vetít nekünk családtagjairól és felelevenített eseményekről. A stand up-comedy és a dokumentumszínház határán egyensúlyoz az előadás, amely egyszerre mutatja be a kínai diaszpóra gyökérverését, ennek társadalmi kontextusát, és az emberi sorsok megható alakulását. Ősei történeteit összekapcsolja saját utazásélményeivel, és térképszerűen tárja elénk ezt az arcokkal, nevekkel, szokásokkal és ételekkel teli összefüggő világot.
Yang előadását világszerte csillogó szemekkel hallgatja a közönség, kortól, nemtől, származástól függetlenül. Hiszen a családi történetek hiába ívelnek át kontinenseken, az ünnepek, a szerelem, az intrika és az irigység olyan univerzális toposzok, amelyek egyaránt szerepelnek az európai és az ázsiai családi mitológiákban. Március 3-án, az előadás után egy beszélgetés és közönségtalálkozó keretében a hazai publikum még a kérdéseit is felteheti a művésznek.
William Yang a 70-es években robbant be a köztudatba Sydney-ről készített dokumentarista fotóival, majd a hedonista meleg közösség őszinte ábrázolásával. Írói vénáját aktivizálva kedvenc formája az lett, hogy a fényképeit kivetítse és melléjük mesélje a történetüket. Ezek a monológok váltak performanszokká olyan színházi keretben, mint ez a mostani is. A Blood Links az előadó harmadik olyan munkája, amelyik családi történeteket dolgoz fel.
A magyar kortársművészetben is egyre népszerűbb téma a családtörténet, ezért a Trafó felkeresett néhány magyar művészt, és megkérte őket, hogy meséljenek arról, miért fontos ennek a kutatása.
Nem ez az egyetlen előadás a héten, amely generációkkal, identitással és integrációval foglalkozik: március 2-án a Gruppo Tökmag képzőművészeti kollektíva Sárkány Lee című képregényszínháza vezet be Sárkány Lee, a 19 éves kungfu ruhás áramlény életébe. Roma kamaszfiú tapasztalatai keverednek a képregények fantáziavilágával.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.