Halász Péter író, rendező, színész, a magyar avantgárd színház kiemelkedő alakja 10 esztendeje, 2006. március 9-én hunyt el.
Halász Péter, a világ számos pontján elismert posztmodern alkotó hetven éve, 1943. augusztus 20-án született Budapesten.
Művészeti tevékenységét a hatvanas évek első felében az Egyetemi Színpadon kezdte, s több kísérleti színházi társulatban is szerepet vállalt. Az általa 1969-ben alapított Kassák Ház Stúdió provokatív előadásaival a határokat feszegette, A skanzen gyilkosai című darabjuk miatt 1972-ben gyakorlatilag betiltották őket. Társulatával ezután a Dohány utcai lakásszínházban adták elő filozofikus, szürreális és abszurd darabjaikat (Csehov Három nővér című drámáját például férfi főszereplőkkel állította színpadra). Halász az alternatív színházkultúra egyik legfontosabb egyénisége lett, azonban egy balatonboglári performanszukat követően 1976-ban többéves emigrációra kényszerült. Társaival Franciaországban, Hollandiában, Németországban lépett fel, egyik leghíresebb, kirakatszínházi darabjuk a Disznó, gyerek, tűz! címet viselte.
Fotó: Szilágyi Lenke
Halász végül New Yorkban telepedett le, s megalapította a Squat Színházat (az elnevezés a házfoglaló - squatter - mozgalomból ered), amely alternatív előadásaival a New York-i művészkörökben kultikus hellyé vált.
Halászék 1979-ben elnyerték a belgrádi nemzetközi színházi fesztivál nagydíját, három évvel később a Mr. Dead and Mrs. Free című darabjukat a New York-i kritikusok az évad legjobb új darabjának választották. A társulattal dolgozott Andy Warhol, a pop-art atyja (egyik leghíresebb előadásuk az Andy Warhol utolsó szerelme címet viselte), s filmet forgatott róluk Fassbinder, a német film fene- és csodagyereke. A Squat Színház 1984-ben, sikerei csúcsán feloszlott. Halász a következő évben Love Theatre nevű új társulatával újságcikkekből íródott darabot állított színpadra.
Az avantgárd művész a rendszerváltást követően, 1991-ben tért vissza Magyarországra. Első produkcióját (Ő, aki valamikor a sisakkészítő gyönyörű felesége volt) a Petőfi Csarnokban adta elő. Több színházban is rendezett, emlékezetes a Katona József Színház A kínai című előadása, a Kamrában színészei újsághírek alapján rögtönöztek. Dolgozott a Merlinben, a Trafóban, az Új Színházban, a Nemzeti Színházban és a Színház- és Filmművészeti Egyetemen is. Egykori alkotótársával, Jeles Andrással egy ideig saját társulatot vezetett, a józsefvárosi Városi Színházat. Zenei műfajban is kipróbálta magát: a Művészetek Palotájában Händel Semele, az Operaházban Fekete Gyula A megmentett város című operáját állította színpadra.
1993-ban elnyerte a magyar filmszemle legjobb főszereplőjének díját Szirtes András Sade márki élete,1994-ben pedig a filmkritikusok díját Jeles Senkiföldje című munkájában nyújtott alakításáért. Szerepet kapott egyebek közt Bereményi Géza (A turné), Enyedi Ildikó (Simon mágus), Szabó István (A napfény íze), Jancsó Miklós (A mohácsi vész, Ede megevé ebédem) munkáiban is.
Herminamező-Szellemjárás című filmjét, melyet ő rendezett, s melynek a forgatókönyvét is részben ő írta, fődíjjal tüntették ki a 2006-os 37. Magyar Filmszemlén a kísérleti film kategóriában. Az 1956-os forradalomról szóló művét halála után mutatták be a hazai mozik.
Halász Péter halála előtt pár héttel a budapesti Műcsarnokban megrendezte saját búcsúszertartását. Utolsó performanszán - amelyen egy nyitott koporsóba is befeküdt - több száz közeli barátja és rajongója búcsúzott tőle. 62 éves korában, 2006. március 9-én halt meg New Yorkban.
Fotó: Révész Róbert
"(...) Az elhunyt néha kinyitja a szemét, nézi a mikrofonnál szónoklót, majd visszafekszik, mintha egy gumimatracon fekve napozna. Időnként felül, iszik egy korty vizet, egyszer mintha gyógyszert is venne be, és visszahanyatlik. Több hajtja ezt a furcsa ravatalt, mint Halász kíváncsisága? - kalandozok el egy óra után. Köze van mindennek az ősi kultúrákhoz, a halál átértékeléséhez, vagy arra kellene rájönnünk, az érzelgős reakciókon túl mennyire nem tudunk mit kezdeni a halállal?
Najmányi László zökkent ki, a temetés botrányba fullasztásának módozatait ismertetve (csempéssz vámpírfogat a halott szájába; kérj meg valakit, hogy fotózzon le, miközben kezet rázol a halottal; sustorogj a gyászolók közt, hogy nincsenek benne a végrendeletben), majd a nevető Halásznak integetve ül vissza. A közönségből néhányan igyekeznek továbbra is nevetgélni, Jovánovics anekdotázása egy ideig még a csiklandós tartományban tartja az eseményt, a hangulat azonban ismét kenetteljessé válik. Újabb beszédek következnek Halász érdemeiről, energiájáról, közös emlékekről. Diákjai aranyköpéseit olvassák fel. (...)" - írta MGP a búcsúszertartásról.
Színház.hu, MTI