Múzeumi rivaldafényben az elfelejtett primadonna - Kiállítás nyílt Miskolcon

Egy ünnepelt díva, Koronkay Rózsi és 100 évvel ezelőtti operettjelmezei kerültek újra reflektorfénybe a miskolci színészmúzeum legújabb időszakos kiállításán.

A kiállításról:

A „Mikor még primadonna voltam vidéken...”  című tárlat az 1920-as évek legjobb vidéki primadonnájának kikiáltott Koronkay Rózsi alakját és a hajdani operettvilágot idézi meg a Herman Ottó Múzeumban őrzött tárgyai és írásos emlékei alapján.

A kiállítás középpontjában a művésznő fennmaradt jelmezei, kiegészítői, portéi állnak, s  az ezekhez kapcsolódó színlapok, újságcikkek, dalszövegek segítségével a klasszikus operettjátszást is körbejárja a kiállítás. Szó esik a primadonnaháborúkról, nadrágszerepekről, s kiderül az is, hogy melyik vásárban szerezték be olcsón a század eleji színésznők  a jelmezeikhez szükséges selymeket. 

Az 1894-ben született énekesnő nagymúltú színészdinasztia tagja volt: dédszülei, nagyanyja, szülei színi hivatását választotta. A dinasztialapító dédapa, Koronkay Ferenc a vánorszínészet egyik úttörő színésze volt, kinek leánya,  Róza, s unokája, Ilona, s dédunokája Rózsi  ugyancsak a színésznői hivatást választotta.  Koronkay Rózsi a jónevű igazgató, Krecsányi Ignác  társulatában gyerekszerepekben hívta fel magára a figyelmet. Színiiskolát nem végzett, Kolozsvárott folytatott énekesi tanulmányokat a kozervatóriumban.

Egyszer még Fedáknál is jobb volt:

Felnőtt színészként  Pozsonyban A denevér Orlovszky hercegeként mutatkozott be. 1917-ben szerződött Miskolcra Palágyi Lajoshoz, majd 1920-ban követte direktorát Szegedre, de házasságkötése miatt felbontotta szerződését és visszatért Miskolcra.1921 és 1922 nyarán Sebestyén Géza  hívására a Budai Színkörben aratott sikereket.Emlékezetes volt fiumei turnéja.1925-ben Pécsre szerződött. Utolsó évadát Nyíregyházán töltötte.

A korabeli sajtó a kezdetektől felső fokon írt róla, majd a vidék legjobb primadonnájának nevezte: többek között fényesen csengő és erőteljes koloratúrszopránja, kivételes énektudása emelte a legkitűnőbbek közé. Énekesi adottságainak köszönhetően történhetett meg, hogy egy Strauss-bemutató kapcsán a kritika jobbnak tartotta Fedák Sárinál. János vitéz megformálói között  pedig Fedák után ő volt az első a  sorban.

Főbb szerepei közé tartozott a Gül babában Gábor diák, a  Marica grófnő, A víg özvegy, a Szép Heléna, a Nebáncsvirág,a Bocaccio címszerepe. A sor hosszan folytatható lenne, mivel a klasszikus alkotóknak, s a kor divatos, de mára elfelejtett operettszerzőinek szinte mindegyik jelentős nőalakját megformálta. S egyedülálló érzéke volt a népszínműszerepekhez.

1921-ben kötött házasságot Abonyi József miskolci rendőrfelügyelővel, a későbbi rendőrkapitánnyal, s néhány évig megpróbálta összeegyeztetni a polgári házasságot és a színpadot, mígnem 1928-ban visszavonult. 1943 februárjában hunyt el.

A tárlat május 28-ig tekinthető meg, keddtől szombatig 9-17 óra között.