A korábbi Ibsen étterem helyén, a város új kulturális színterét Seregi Zoltán igazgató és Szarvas Péter polgármester március 19-én délután adta át a közönségnek.
A Jókai Színház beszámolója:
Mindkét szónok hangsúlyozta: azt reméli, hogy a múlt század eleji hangulatot idéző, patinás termekkel, különleges kínálattal és programokkal az egykori legendás kávéházi hagyományt sikerül újra teremteni, és a szép környezet a város szívében a polgárok kedvelt találkozóhelyévé válhat.
(Niedzielsky Katalin tudósítása)
Három elegáns termet rendeztek be a vendégeknek, középen a bejárat a sétálóutcáról, rögtön ott a pultrendszer korszerű kávégépekkel, hátul a pódium a fellépőknek. Balra meghitt cukrászdai légkör, kisebb és nagyobb asztalokon újságok, folyóiratok, ahogyan kell, kényelmes székek, fotelok. Jobbra, a régi színházi bejárat kapualjában még többen elférnek, két átadón szolgálhatják ki az ételeket. Mindenütt a forró kávé és a gyümölcstea csábító illata keveredik, a pincérek öltözete nagyon tetszetős.
Seregi Zoltán igazgató avatta be a megnyitóra összegyűlteket a kávéház születésének körülményeibe. Mint mondta, három tényező motiválta a színházvezetés döntését: az Ibsen éttermet nem tudták kihasználni, több évszázadot átölelő, fantasztikus bútorraktáruk van és rendelkeztek egy színházi büfével. De még kiváló asztalosok is dolgoznak a kulisszák mögött, így a felújításhoz és a berendezéshez nem kellett külső segítség.
- Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a munkatársaink saját erőből hozták létre ezt a gyönyörű kávéházat, amely vendéglátóhelyként nagyon különleges ételeket, italokat, bort és kávét kínál a vendégeknek. Ugyanakkor kulturális színtér is lesz, a pódium itt marad, különböző rendezvényeket tartunk, ma könyvbemutatót, később versműsorokat, igyekszünk tartalommal megtölteni ezt a szép teret – mondta Seregi Zoltán. - A harmadik funkciója az épületnek, hogy a folyosó (a színházi előcsarnok felé) büféként működik, előadás előtt, szünetben itt rendelhet a közönség enni-, innivalót. A színház örömmel adja át ezt az ajándékot a városnak, hogy az még színesebb, még élhetőbb lehessen.
A direktor megnyitó beszéde után köszönetet mondott elsősorban Szabó János tervezőnek, minden szakembernek, aki a kivitelezésben és a berendezésben dolgozott, a társulat tagjainak, a közmunkásoknak, Mester Gábor műgyűjtőnek és az étterem dolgozóinak.
Szarvas Péter arra emlékeztette a hallgatóságot, hogy a kávézás immár több százéves hagyománya ma világszerte reneszánszát éli, így hazánkban és Békéscsabán is, majd a művészetek és a kávéházak közötti szoros összefüggésről szólt. A francia szecesszió festőitől a magyar költőkig sorolta a polgármester a példákat arra, hogy Párizstól Budapestig, Nagyváradig a kávéházak mindig is otthont, ihletet adtak a művészeknek. Mint hangsúlyozta, ezért is fontos a Jókai Színház döntése, létesítménye, ami fejlődés, üde színfolt Békéscsaba számára, mert általa még színesebbé, pezsgőbbé válik a városközpont. A tervek szerint nyáron még teraszt is nyitnak a sétálóutca felé.
- Kellenek az olyan helyek, ahová a polgárok szívesen beülnek társalogni. Nagyon ízléses, igazán gyönyörű belső teret sikerült kialakítani, örömmel látom a falakon a régi csabai fotókat – emelte ki Szarvas Péter. Majd hozzáfűzte: egy kávéház természetesen akkor jó, ha ott a kávé jó, mert akkor biztosan visszatér a vendég.
A pódium előtt kifeszített nemzeti színű szalag átvágása után a Jókai Színház művészei is kitettek magukért: igényes, színvonalas, az ünnepi alkalomhoz méltó műsorral ajándékozták meg a publikumot. Gulyás Attila a Lila akácokkal adta meg az összeállítás alaphangját, Kovács Edit Tóth Árpádtól A holdkóros apród történetét idézte fel. Nagy Róbert A bankban nincsen betétem, Liszi Melinda a Kislány, kezeket fel! dalával kedveskedett. Bartus Gyula A kávéházi emberrel nevettette meg a közönséget, és elhangzott még számos ismert operett-részlet, örökzöld, a hely szelleméhez illő kávéházi story, mint például Szép Ernő ifjú óriása Presits Tamástól. Nagy Erika, Fehér Tímea és Komáromi Anett triója a jó üzlet fogalmáról emlékezetes marad. A műsor fináléjában a társulat csaknem teljes férfi csapata – igazgatókkal és a gyönyörű ruhákat alkotó Vesztergombi Anikó jelmeztervezővel kiegészülve – mint „muzsikus lelkek, bohém fiúk” búcsúztak.
A Művész Kávéház megnyitója után a kulturális kínálatban rögtön egy könyvbemutató szerepelt. Kadelka László ügyelő beszélgetőpartnere Darvay Nagy Adrienne színháztörténész, a Szereptudásra vagy rögtönzésre című kötet szerzője, valamint főszereplője, a jelenleg Bánk bánt játszó Demeter András színművész volt.
Szerző: Niedzielsky Katalin