Az Átrium Filmszínház április 15-én mutatja be Szabó Borbála Csongor és Tündéje-átiratát Magács László rendezésében. Mirígyet Börcsök Enikő alakítja majd, akit a darabról, szerepéről és a fiatalokkal való közös munkájáról kérdezte az Átrium.
A darab Csongor és Tünde történetén alapszik. De mit takar a Kerengők cím pontosan?
Talán azt, ami mindenkinek eszébe jut: egy útkeresés, a világban való helyünknek a megkeresése. Ebben a darabban főleg Csongor teszi ezt. Annyiban mai az előadásunk, hogy a fiatalokról szól, az ő problémájukról - az egész számítógépes, internetes világról, hogy hogyan szívja be őket, és mennyire magányosak tudnak lenni emiatt.
Fotó: Hajmási Péter
A darabban Mirígyet alakítod. Mi az, ami a leginkább foglalkoztat ebben a szerepben?
Mirígy, akit én játszom, itt tulajdonképpen Csongor édesanyja. Egyáltalán nem tűri, hogy a fia rajta kívül mást szeressen. Jöhet bármilyen lány, biztosan ellene lenne. Rettenetesen félti a fiát, és magához akarja láncolni. Ennek a nőnek az őrülete, a színváltozásai, hogy egyik pillanatról a másikra teljesen átalakul, valamennyire ismerős számomra, és nagyon jó játszani. Nem tartom egy túl bonyolult szerepnek, vagy kihívásnak, de szeretem csinálni. Talán ez a ragaszkodás érdekel a leginkább. Hogy mi lehet ez a rendkívüli ragaszkodás a gyermekhez, még annak az árán is, hogy esetleg a fiú nem lesz boldog.
Fotó: Hajmási Péter
Szabó Borbála máshogy értelmezte a boszorkány szerepét, édesanyává tette. Máshogy kellett hozzáállnod így a szerephez?
Volt segítségünk, mert ez egy Beavató-színháznak indult. Volt előadásunk, amikor még csupán félig kész a darabot láthattak a diákok. A fiatalok reakciói nagyban befolyásolják az ember játékát. Utána beszélgetések is voltak, ahol elmondták a véleményüket: hogy mi az, amit nem értenek, mi az, amit jobban ki kellene fejteni. Ehhez képest írta át a darabot Borbála, változtatta meg a szituációkat. Nehéz az egyeztetés, de nagyon élvezem a próbákat és jó a fiatalokkal dolgozni.
Fotó: Konkol Máté
A darab az eredeti műből táplálkozik, mégis a ma használatos szlengekkel teli, korunkbeli formanyelvet kapott. Mit gondolsz az aktualizálásáról?
Azt a nyelvet próbáljuk meg használni, amit ma beszélnek, hogy közelebb kerüljön a fiatalokhoz. Így talán számukra is érthetőbb az egész problémakör.
Az Átrium Filmszínházon kívül most a Nemzeti Színház is bemutatja a művet. Szerinted miért ilyen népszerű anyag? Miért jó ezzel dolgozni?
Az útkeresés miatt. Maga a szerelem egy örök dolog, de máshogy élik meg a mai fiatalok, és máshogy éltük meg mi, mivel akkor nem nagyon volt ennyi impulzus, ami most bennünket ér a világban.
Említetted, hogy nagyon élvezed a velük való közös munkát is.
Egy más szellemiség, mint amiben én nap mint nap dolgozom. Általában nagyon sok hasonló munkát elvállalok, ami kezdőkkel vagy ismeretlennel való közös együttműködést jelent. Tulajdonképpen a kíváncsiságom miatt vagyok itt, mert egy jó darabban szeretnék játszani.
Az előadás főszerepeiben a Színművészeti Egyetem végzőseit, Prohászka Fannit és Feczesin Kristófot láthatjuk, a rendezésért Magács László felel. A darabot április 15-én mutatják be az Átrium Filmszínházban, a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében.
Szerző: Pál Zsófia
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.